A többes jogviszony – azaz amikor egy személy több munkaviszonyban dolgozik egyszerre – a társadalombiztosítási ellátások és járulékfizetés szempontjából különös figyelmet igényel. Az alábbiakban részletesen kifejtjük, hogyan működik a heti 36 órás munkaviszony összeadása, és milyen hatásai lehetnek a táppénzre, nyugdíjra és más ellátásokra.

A 107/2011. kormányrendelet módosításai jelentős változásokat hoztak a látványcsapatsportok tao-támogatásának szabályozásában. Ezek célja a támogatások felhasználásának átláthatóságának és szabályszerűségének javítása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat és azok gyakorlati hatásait.

2025.január 15-től életbe lépő új szabályozás szerint az építőipari kivitelezést és tervezést végző vállalkozásoknak, valamint egyéni vállalkozóknak kötelező lesz kivitelezői felelősségbiztosítást kötniük. Ez jelentős változás az iparág számára, amely számos következménnyel és kötelezettséggel jár. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alapvető szerepet játszanak a családok és egyének pénzügyi stabilitásában betegség vagy gyermeknevelés idején. 2025-ben jelentős változások várhatók ezen ellátások szabályozásában és maximális összegeiben, amelyek szoros összefüggésben állnak a minimálbér növekedésével. Cikkünkben részletezzük, hogy miként alakulnak a táppénz, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj maximális összegei, valamint bemutatjuk az 1997. évi LXXXIII. törvény legfontosabb módosításait.

2025. január 1-jétől új szabályozás lép életbe Magyarországon, amely az elektronikus közüzemi számlázást érinti. Az új rendelet jelentős változásokat hoz a cégek számára, akik nem lakossági ügyfélként közüzemi szolgáltatásokat vesznek igénybe. De mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan érinti mindez a továbbszámlázást? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértői segítséggel.

A mezőgazdasági termelők sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amikor termékeik ellenértékére várnak, vagy tisztességtelen piaci szereplőkkel találják szemben magukat. A 2025. január 1-jén hatályba lépő termelővédelmi törvénycsomag célja, hogy védje a termelőket a fizetési visszaélésektől és a tisztességtelen piaci szereplőktől. Az új szabályozás nemcsak a késedelmes fizetőket szankcionálja, hanem megakadályozza, hogy a csődös cégek vezetői tovább folytathassák tevékenységüket a mezőgazdasági szektorban. Lássuk a legfontosabb változásokat és azok hatásait!

A munkabérből történő kötelező levonás szabályai szigorúan meghatározott keretek között mozognak, és számos kérdést vethetnek fel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Miből, milyen sorrendben és mennyit vonhat le a munkáltató? Lehet-e SZÉP-kártya-juttatásból levonni? Cikkünk célja, hogy közérthetően bemutassa a legfontosabb tudnivalókat e témában.

A munkáltatók számára az utóbbi időben egyre több kérdés merül fel a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok kapcsán. Bár a jogszabályi környezet némileg lazult, a vizsgálatok továbbra is relevánsak maradtak. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, miért fontosak ezek az alkalmassági vizsgálatok, hogyan változtak a szabályozások, és mit jelent mindez a munkáltatók és a munkavállalók számára.

2024. november 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a munkáshitelt szabályozó 372/2024. számú kormányrendelet, amely 2025. január 1-jén lép hatályba. Ez az új hiteltípus kifejezetten a fiatal munkavállalók számára készült, és számos lehetőséget biztosít számukra. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a munkáshitel feltételeit, előnyeit és a hozzá kapcsolódó szabályozásokat.

Az adótervezetek minden évben változnak, és ez alól az idei ősz sem kivétel. Az Országgyűlés elé terjesztett T/9724 törvényjavaslat alapján 2025-től jelentős változások lépnek életbe a gépjárműadó és a cégautóadó tekintetében. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, a várható változásokat és azt, hogyan érinti mindez az autótulajdonosokat és a cégeket.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások hazánkban fontos öngondoskodási eszközként funkcionálnak, különösen azok számára, akik hosszú távra terveznek. A kormány 2025-re új lehetőséget biztosít a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználására, amely nemcsak a nyugdíjas évekre való anyagi felkészülést támogatja, hanem családalapítási és lakhatási célokra is felhasználhatóvá válik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miként érhető el ez a megtakarítás, és mire használható fel az elkövetkező időszakban.

2025 januárjától az ingatlan-nyilvántartás is a digitalizáció útjára lép Magyarországon, aminek célja a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés. Bár sokakban felmerült az aggodalom, hogy teljesen eltűnnek a papíralapú tulajdoni lapok, a valóság ennél árnyaltabb. A cikkben bemutatjuk, hogyan fog működni az új rendszer, milyen szerepet kap a papíralapú dokumentáció, és milyen biztonsági garanciák védik az ügyfelek adatait.

Cikksorozatunk negyedik részében az áfalevonási jog alapjainak egyik legfontosabb területét tárgyaljuk: az adóalanyiság és a gazdasági tevékenység szerepét. Mikor válik valaki adóalannyá, és hogyan hat ez az áfalevonási jogra? A válaszok az alábbiakban részletesen olvashatók.

Az utóbbi években a készpénzes tranzakciók szabályozása Magyarországon egyre szigorúbbá vált. Az új irányelvek célja, hogy elősegítsék a gazdasági folyamatok átláthatóságát, és visszaszorítsák a fekete gazdaságot. Az Art. 114. § alapján a készpénzfizetések korlátozására vonatkozó szabályozás különösen az üzleti tranzakciókra összpontosít, melyekben mindkét fél pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a készpénzfizetés szabályairól, a leggyakoribb kérdésekről, és gyakorlati tanácsokat adunk a törvényi előírások betartásához.

A technológiai fejlődés és a digitalizáció terjedésével egyre több területen válnak kötelezővé az elektronikus megoldások. 2025. január 1-jétől a magyarországi vállalkozások számára is új szabályozás lép életbe: az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok ezentúl kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki a villany- és gázszámlákat a nem lakossági felhasználók számára. Ez a változás nemcsak a papíralapú számlázás végét jelenti, hanem a vállalkozások számára új kötelezettségeket és előnyöket is magában hordoz. Cikkünkben bemutatjuk, mit kell tudni az új szabályozásról, és hogyan készülhetnek fel a cégek a zökkenőmentes átállásra.

A falusi kiskereskedők számára a helyi postai szolgáltatások biztosítása nemcsak kényelmi szempontból előnyös, hanem a közösség számára is fontos szerepet tölt be. Azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja) jelenlegi szabályozása komoly adóterhet jelenthet az átalányadózó vállalkozóknak, akik postai szolgáltatásokat is nyújtanak. A cikk célja, hogy rávilágítson a helyzet összetettségére, és tanácsokat adjon a vállalkozóknak, hogyan kerülhetik el a túlzott adóterheket.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) megfizetésének elmulasztása komoly következményekkel járhat Magyarországon. Sokak számára nem egyértelmű, hogy mi történik, ha elmaradnak a befizetések, és hogyan befolyásolja ez a tajszám érvényességét és az egészségügyi ellátások igénybevételének lehetőségét. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mire kell figyelni, és milyen lépéseket tehet, ha tartozása van vagy külföldön vállal munkát.

Az önellenőrzés lehetősége fontos eszköz az adózók kezében, ha hibát észlelnek adóbevallásukban, vagy helyesbíteni szeretnék az adóalapot, adót, illetve a költségvetési támogatást. Azonban, mint minden adóügyi tevékenység, az önellenőrzés is szigorú szabályokhoz kötött, melyek közül a legfontosabb az elévülési idő. Cikkünkben bemutatjuk, meddig lehet önellenőrzést benyújtani, és mire kell figyelni az elévülési szabályok kapcsán.

A diákok foglalkoztatásának legkedvezőbb módja közteherviselési szempontból az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés. Ez a forma lehetővé teszi, hogy akár köztehermentesen is dolgozhassanak a tanulók. Cikkünkben bemutatjuk az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás előnyeit és szabályait.

Az utóbbi időben egyre több magyar család dönt úgy, hogy külföldre költözik, miközben Magyarországon maradó ingatlanjaikat bérbe adják. Ez számos adózási kérdést vet fel, különösen a személyi jövedelemadózás szempontjából. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy elkerülhessük az adózással kapcsolatos problémákat és félreértéseket.

A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány drasztikus változtatásokat vezetett be az adózás rendjéről szóló törvényben. Az augusztus 1-jétől hatályba lépő kormányrendelet alapján egyes mulasztási bírságok mértéke duplájára nőtt. A Magyar Közlöny 74. számában kihirdetett 181/2024. rendelet jelentős módosításokat hozott a 2017. évi CL. törvény mulasztási bírságokra vonatkozó passzusaiban.

Képzeljük el a következő helyzetet: egy munkavállaló betegen fekszik otthon, amikor csenget a postás, és átadja neki a munkáltató levelét. A levél tartalma megdöbbenti: „Az Ön munkaviszonyát felmondással megszüntetem.” Jogszerű volt a munkáltató eljárása? Mikor szűnik meg a munkaviszony? Hatályosul-e a felmondás, ha a postai kézbesítés napjával a háziorvos keresőképtelen állományba veszi a munkavállalót?