Biztosítási jogviszony fennállása járulékfizetés nélkül
A társadalombiztosítás esetében kiemelkedő jelentőséggel bír a biztosítási jogviszony hossza és fennállása. Ezzel egyidejűleg a biztosítási jogviszony időtartama alatt a biztosított személy (vagy munkaadója) köteles járulékot fizetni. Ugyanakkor előfordul, hogy a biztosítás fennállása mellett sem történik járulékfizetés.
Czégai Fanni
Az ilyen helyzetek között kiemelendőek azok az időszakok, amikor a biztosított személy díjazás nélküli időszakokat tölt el a biztosítási jogviszony alatt. Ezidő alatt a személy táppénzt, baleseti táppénzt, csedet vagy örökbefogadási díjat kap, de ezek az időszakok nem számítanak bele a járulékalapba. Bár a biztosítási idő növekszik, ezek a juttatások nem képeznek járulékalapot.
A biztosítás fennállása alatt a fizetés nélküli szabadság időszaka is beleszámít a biztosítási időbe, amikor a személy GYES-t, GYET-et vagy GYED-et kap. Bár ezekből az ellátásokból levonásra kerül a nyugdíjjárulék és egészségügyi ellátásra is jogosítanak), a biztosítási jogviszonyt nem ezek, hanem az alapjogviszony (pl. munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszony) alapozza meg. Ha az alapjogviszony megszűnik vagy szünetel, a biztosítás megszűnik. Például, ha egy édesanya munkaviszonya a GYED alatt megszűnik, az ellátás továbbra is folyósításra kerül, de már nem lesz biztosított, és ha később újra szül, az igényét biztosítás hiányában elutasítják.
Ugyancsak fennáll a biztosítás abban az esetben, ha egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó nem jelenti be a jövedelmét, de valamilyen oknál fogva mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben az esetben bár nincs járulékfizetési kötelezettség, mégis biztosított.
A munkaviszonyon kívüli más jogviszonyban álló személy is biztosított lehet, ha a jogviszonyból származó jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát havi szinten, vagy ennek a harmincad részét a naptári napok szerint. Ezenfelül a Tbj. 12. § (2) bekezdése értelmében a személy, aki ilyen jogviszonyban áll, még akkor is biztosított marad, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül. Ebben az esetben az ellátások folyósítását megelőző napon is biztosított.
Például, ha valaki folyamatos megbízáson alapuló tevékenységet végez havi 100 ezer forintos megbízási díjért, és június hónapban táppénzen van, így a járulékalapot képező jövedelme 0 forint, a biztosítása még mindig érvényben van.
A Tbj. 16. paragrafusának d) pontja alapján a biztosítás szünetel a letartóztatás időtartama alatt, hacsak a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette. Ugyancsak szünetel a biztosítás a szabadságvesztés idején, kivéve, ha az elítéltet később a bíróság jogerősen felmentette.
Ebben az esetben tehát visszamenőleg helyreáll a biztosítási kötelezettség, bár a jogszabály nem részletezi a visszamenőleges járulékfizetést. Például egy egyéni vállalkozó esetében, aki előzetes letartóztatás alatt áll, a minimum járulékfizetési kötelezettség alól mentesül, és ha később ártatlannak bizonyul, akkor ezen időszakban is biztosított marad.
Végül, a Tbj. 15. szakaszának értelmében a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot a biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a helyreállítás utáni társadalombiztosítási ellátások igénylésénél.
