Ko-fi, Patreon, digitális tartalom: így számlázd a külföldi támogatásokat

Egyre több egyéni vállalkozó foglalkozik tartalomgyártással külföldi platformokon, ahol a bevétel jellemzően ismeretlen magánszemélyektől érkezik, akár euróban, akár dollárban. A számlázás és az áfakezelés ilyenkor különös figyelmet igényel.

Támogatás vagy szolgáltatás díja?

Az adózási és számlázási megítélés szempontjából elsőként azt kell tisztázni, hogy valódi, ellenszolgáltatás nélküli támogatásról van-e szó, vagy ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás díjáról. Ha a fizető a befizetésért cserébe korai hozzáférést, zárt tartalmat vagy tagsági szinthez kötött előnyt kap, az összeg áfaszempontból nem puszta adomány, hanem ellenérték fejében teljesített szolgáltatás díja. A „támogatás” elnevezés önmagában nem döntő.

A Ko-fi nem vevő, hanem platform

Fontos, hogy a Ko-fi és hasonló platformok általában nem vevőként, hanem technikai közvetítő felületként jelennek meg. Ezért a bevételt nem helyes a Ko-fi részére számlázni, és nem javasolt olyan havi összesítő számlát kiállítani, amelyen a vevő neve például „Ko-fi külföldi támogató magánszemélyek”. Ez nem azonosít valós vevőt, és nem felel meg annak, hogy az ügylet az egyes támogatók és a vállalkozó között jön létre. Havi összesítő számla több különböző, ismeretlen magánszemély részére fiktív vagy gyűjtő vevőnévre nem állítható ki.

Mi a helyes megoldás?

A Ko-fi, PayPal vagy Stripe kimutatások alapján készíthető havi belső bevételi összesítő, amely a könyvelés és az adómegállapítás alapbizonylataként szolgálhat, de nem helyettesíti a számlázási vagy nyugtaadási kötelezettséget.

A tranzakciós szintű nyilvántartásban szerepeljen legalább a fizetés dátuma, összege, pénzneme, tranzakcióazonosítója, a levont díj, a jóváírt nettó összeg, a szolgáltatás típusa, valamint minden rendelkezésre álló vevői adat. A platformon célszerű úgy beállítani a fizetési folyamatot, hogy a támogató országára vonatkozó adat rögzítésre kerüljön, mivel EU-s és harmadik országbeli magánszemélyeknél eltérő teljesítési helyi szabályok vonatkozhatnak az ügyletre.

Ha a támogató számlát kér, részére egyedileg kell számlát kiállítani a rendelkezésre álló adatok alapján. Ha nem kér számlát, és a jogszabályi feltételek fennállnak, nyugtaadási kötelezettség merülhet fel.

Hogyan alakul az áfakezelés?

Ha az ügylet magyar vagy az egyszerűsítési szabály miatt Magyarországon teljesített EU-s magánszemély részére nyújtott elektronikus szolgáltatásnak minősül, és a vállalkozó alanyi adómentes, az AAM kezelés alkalmazható a számlázásban.

Ha más tagállami magánszemély részére nyújtott elektronikus szolgáltatásnál a vállalkozó meghaladja a 10 000 eurós, belföldi adóalanyoknál 3,1 millió forintos értékhatárt, vagy korábban már választotta a célország szerinti adózást, a teljesítési hely a fogyasztó tagállama lesz. Ebben az esetben az alanyi adómentesség nem alkalmazható az érintett ügyletekre. Az adófizetés ilyenkor az adott tagállami regisztrációval vagy az OSS-rendszeren keresztül teljesíthető.

Harmadik országbeli magánszemélyek esetén a teljesítési hely főszabály szerint a magánszemély lakóhelye, vagyis nem Magyarország. Ezt a számlázási rendszerben áfa területi hatályán kívüli ügyletként kell kezelni, nem AAM-ként. Nagyobb volumen esetén az adott harmadik ország helyi forgalmi adózási szabályait is érdemes megvizsgálni.

Összefoglalás

A havi, gyűjtő vevőnévre kiállított összesítő számla nem megfelelő megoldás. Helyette tranzakciószintű analitikát, platform- és fizetési szolgáltatói kimutatások megőrzését, a vevő országának rögzítését és az egyes ügyletek áfakezelésének ennek megfelelő elkülönítését kell alkalmazni. A havi összesítő kimutatás könyvelési és belső nyilvántartási célra használható, de nem mint vevőnek kiállított számla.

Számlázással vagy áfával kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!