Fontos Kúria-döntés: mikor jár illetékkedvezmény a termőföld öröklésénél?
A termőföld öröklése esetén járó illetékkedvezmény feltételei nem mindig egyértelműek, – egy konkrét ügy egészen a Kúriáig jutott. A döntés tanulsága minden örökösnek fontos lehet. Egy örökös 2020-ban 27 termőföldet örökölt végrendelet alapján. Az örökhagyó halálakor azonban nem volt nyilvántartott családi gazdálkodó. Az adóhatóság ezért a termőföldek után a 18 százalékos illetékmérték felét állapította meg, …
Proactive Business Zrt.
A termőföld öröklése esetén járó illetékkedvezmény feltételei nem mindig egyértelműek, – egy konkrét ügy egészen a Kúriáig jutott. A döntés tanulsága minden örökösnek fontos lehet.
Egy örökös 2020-ban 27 termőföldet örökölt végrendelet alapján. Az örökhagyó halálakor azonban nem volt nyilvántartott családi gazdálkodó. Az adóhatóság ezért a termőföldek után a 18 százalékos illetékmérték felét állapította meg, – elutasítva a kedvezményes, egynegyed mértékű illeték alkalmazását. Az örökös 2024-ben hozta létre a saját családi gazdaságát, és erre hivatkozva utólag kérte az illetékkedvezmény alkalmazását. Érvelése szerint az illetékről szóló törvény nem írja elő, hogy a családi gazdálkodói státusznak már az örökhagyó halálakor fenn kell állnia, elegendő, ha az örökös a fizetési meghagyás véglegessé válásáig megszerzi azt.
Mit mondott ki a Kúria?
A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 16. § (6) bekezdését értelmezve megállapította: a kedvezmény igénybevételének előfeltétele egy fennálló jogállás, azaz ebben az esetben a családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vétel ténye. Ennek az örökhagyó halálának napján kell teljesülnie, hiszen az öröklési illetékkötelezettség is ekkor keletkezik. A kedvezmény tehát nem jövőbeni vállaláshoz kötött, hanem meglévő státuszhoz. A Kúria arra is rámutatott, hogy az Itv. más kedvezményi rendelkezései kifejezetten tartalmaznak olyan fordulatokat, amelyek a feltétel utólagos teljesítését lehetővé teszik például „vállalja” vagy „ha teljesíti”. Az Itv. 16. § (6) bekezdésében ilyen fordulat nem szerepel, ezért az utólagos státuszszerzés nem alapozhatja meg a kedvezményt.
Az adójogi kedvezményekre vonatkozó megszorító értelmezési elv alapján a feltétel utólagos teljesíthetősége csak akkor elfogadható, ha azt a jogszabály kifejezetten megengedi. Mivel ez itt nem áll fenn, a kedvezmény feltételét kizárólag a vagyonszerzés – vagyis az örökhagyó halálának – időpontjában lehet vizsgálni.
Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét jogszabálysértőnek minősítette, hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket. A döntés a Kúria V.Kfv.35.189/2025/8-I. számú határozata, amely a Kúriai Döntések 2026. évi 3. számában olvasható, és elérhető a kuria-birosag.hu oldalon.
Adózással, vagy könyveléssel kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.