Csed, gyed, ápolási díj: mikor dolgozhat mellette az egyéni vagy társas vállalkozó?

Egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokhoz kereseti korlát vagy a keresőtevékenység korlátozása társul. Ez egyéni és társas vállalkozóknál sajátos kérdéseket vethet fel, hiszen esetükben a személyes munkavégzés és a jogviszony fenntartása szorosan összekapcsolódik.

Csecsemőgondozási díj és a keresőtevékenység tilalma

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem jár csecsemőgondozási díj annak a biztosítottnak, aki a gyermek születésétől számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ez alól kivételt jelent.

Keresőtevékenységnek a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.

Egyéni és társas vállalkozóknál ez azt jelenti, hogy az érintett az első 90 napban személyesen nem végezhet munkát. Társas vállalkozóknál ez némileg ellentmondásos helyzetet teremt: a bt., kft. vagy kkt. természetes személy tagjánál a személyes közreműködés mellőzése formálisan a társas vállalkozói jogviszony megszűnését is jelenthetné, még ha a valóságban ez nem is így van. Az ügyvezetést társas vállalkozóként ellátó személynél mindenképpen szükséges, hogy az adott időszakban más végezze helyette a tevékenységet.

Egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő esetében szintén felmerülhet a kérdés: mi történik, ha a csed tartama alatt alkalmazott révén működteti a vállalkozást? Egyes álláspontok szerint, ha az egyéni vállalkozónak alkalmazottja van, az ügyvezető hasonlóan személyesen végez munkát. Ugyanakkor nincs olyan előírás, amely szerint a csedben részesülő egyéni vállalkozónak nem lehet alkalmazottja, vagy az nem végezhet munkát.

Ápolási díj melletti munkavégzés

Ápolási díj mellett keresőtevékenységet legfeljebb napi 4 órában lehet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a tevékenység az érintett otthonában történik.

Egyéni és társas vállalkozóknál ez különös kérdést vet fel, mivel a munkaidő alapvetően nem értelmezhető és nem mérhető. Az ápolási díj megállapításakor az igénylőnek mindössze nyilatkoznia kell arról, hogy a keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladóan folytatja.

Az ápolási díjban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó csak akkor mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, ha a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. A maximum napi 4 órás tevékenységre hivatkozva azonban nem lehet a minimálbér vagy a garantált bérminimum csupán 50 százalékát alapul venni a minimális járulék és szociális hozzájárulási adó kiszámításánál.

Gyet, nagyszülői gyes és a vállalkozói tevékenység

A gyermeknevelési támogatásban vagy nagyszülői gyesben részesülő személy legfeljebb heti 30 órában folytathat keresőtevékenységet. Ez azonban nem akadálya az egyéni vagy társas vállalkozói, illetve az őstermelői tevékenységnek, mivel ezek nem minősülnek keresőtevékenységnek.

Korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó éves járulékalap nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát. Egyéni vagy társas vállalkozók esetében a kereseti korlát számításánál a minimális járulékalapot is figyelembe kell venni, mivel a korhatár előtti ellátás vagy a kereseti korlát nem mentesíti őket a minimumadó- és a járulékfizetési kötelezettség alól.

Segítségre van szükséged a vállalkozásod pénzügyeiben? Jelentkezz konzultációra, és együtt megtaláljuk a számodra legjobb megoldást!