Végkielégítés és nyugdíj: egy döntés, ami visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után

A végkielégítés szabályai nem mindig egyértelműek, és bizonyos élethelyzetekben a már kifizetett összeg visszakövetelhetővé válhat. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A munkavállaló végkielégítésre jogosult, ha munkaviszonya az alábbi jogcímeken szűnik meg:

• a munkáltató olyan felmondása esetén, amelynek indoka a munkáltató működésével vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével függ össze,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,
• ha az új munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá,
• ha a munkavállaló munkáltatói jogutódlásra alapított felmondással él,
• ha a munkáltató jogellenesen, nem felmondással szüntette meg a munkaviszonyt,
• ha a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése,
• ha a munkáltató jogellenesen mondott fel, és a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt, és ezért nem kapott végkielégítést,
• munkakör-megosztásos vagy több munkáltatós munkaviszony megszűnése esetén bizonyos feltételek mellett.

A végkielégítésre való jogosultsághoz az is szükséges, hogy a munkaviszony a felmondás közlésekor legalább 3 éve fennálljon.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor nyugdíjasnak minősül, illetve ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Különleges helyzetet teremthet a visszamenőleges nyugdíjmegállapítás. Ha ugyanis a munkáltató felmondja a munkaviszonyt, kifizeti a végkielégítést, majd a munkavállaló ezt követően visszamenőleges hatállyal kéri öregségi nyugdíjának megállapítását, egy olyan korábbi időponttól, amikor a felmondás még nem történt meg.

Ha a társadalombiztosítási szerv a kért időponttól megállapítja a nyugdíjat, a munkavállaló a felmondás közlésekor visszamenőlegesen nyugdíjasnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a végkielégítés kifizetése jogalap nélkülivé válik, így a munkáltató a 3 éves elévülési időn belül visszakövetelheti azt. A munkavállalónak tehát számolnia kell azzal, hogy a visszamenőleges nyugdíjmegállapítás nemcsak a járulékok sorsát érinti, hanem a végkielégítésre való jogosultságot is.

Kérdésed van a végkielégítéssel kapcsolatos könyvelési vagy bérszámfejtési teendőkkel kapcsolatban? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.