Lakáskiadás diákoknak: amit bérlőként és bérbeadóként is tudni kell

A következő hetekben sok felvételiző keres albérletet, ezért a NAV összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat mind a bérlők, mind a bérbeadók számára.

Mit kell tudnia a bérlőnek?

Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük. A havi lakbér kifizetését érdemes dokumentálni: a legegyszerűbb megoldás, ha a bérlő átutalással fizet, és a közlemény rovatban feltünteti a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

Mit kell tudnia a bérbeadónak?

A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak nem választanak valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki az ingatlant, a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.

A bérbeadásból származó jövedelem kétféleképpen állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás: a bevételből levonhatók az igazolható költségek, például a közüzemi számlák, felújítási költségek és az értékcsökkenés. A rezsiköltségeket nem kell bevételként figyelembe venni, ha azokat a bérbeadó az igénybevétellel arányosan fizetteti meg a bérlővel. Lehetőség van arra is, hogy a bérbeadó az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás bérleti díját, ha azt több mint 90 napig bérli.

A másik lehetőség a 10 százalékos költséghányad alkalmazása: a teljes bevételből 10 százalék levonásával állapítható meg a jövedelem. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni, és az adó mértéke 15 százalék.

Adózással vagy könyveléssel kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!