PROAB News

április 14. -

EUR 391,76

USD 367,13

Járulékfizetés egyéni vállalkozás szünetelésekor

Hogyan működik az egyéni vállalkozók biztosítása, járulékfizetése és adókötelezettsége a tevékenységük szünetelése alatt, valamint a szüneteltetés után?

  • Szünetelés alatt nem terhel biztosítási és járulékfizetési kötelezettség:

Az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, és ezen időszak alatt nem kell havi minimum járulékot és adót fizetni. Az egyéni vállalkozó szünetelése alatt nem végezhet gazdasági tevékenységet, így nem állíthat ki számlát és a tevékenysége szünetelésének időszaka alatt nem végezheti a vállalkozói tevékenységét.

  • Szünetelés alatt más jogviszonyban munkát végez:

Ha az egyéni vállalkozó más jogviszonyban sem áll fenn biztosítással, és nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni, hogy az egyéni vállalkozó szünetelése alatt nem folytathat gazdasági tevékenységet, és a bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként számít.

  • Mulasztás esetén jogkövetkezmények:

 Ha az egyéni vállalkozó elmulasztja bejelenteni a szüneteltetés végét, és a szünetelés alatt munkát végez, az érintett bevétel önálló tevékenységből származó bevétel lesz. Ebben az esetben a kifizetőnek kell elbírálnia és bevallania a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A megrendelőnek pedig azért érdemes ellenőriznie a vállalkozás státuszát, hogy elkerülje az ilyen kötelezettségeket.

  • Vállalkozói bevétel a szünetelés alatt:

Az egyéni vállalkozó szünetelési időszakában is keletkezhet vállalkozói bevétel, például ha korábbi munkájának ellenértéke érkezik be. Ebben az esetben is a korábban említett szabályok érvényesek a bevétel kezelésére.

  • Szünetelés alatt végzett tevékenység és járulékalap:

 A jogszabályoknak megfelelően a szünetelés alatt a korábbi időszakra vonatkozóan kifizetett jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetés a szünetelés kezdetét megelőző napon történt volna. Ezt az elvet kiegészíti a szünetelés után bevezetett szabály, amely alapján az utalásokból származó jövedelmet is figyelembe kell venni.

  • Soron kívüli adóbevallás a szünetelés után:

Ha az egyéni vállalkozó szüneteltetést követően újra aktívvá válik, a korábbi szünetelési időszakról is soron kívüli adó- és járulékbevallást kell benyújtania a szünetelést megelőző időszakra vonatkozóan.

  • Gyakori vállalkozói tevékenység és járulékalap változás:

 Ha az egyéni vállalkozó egy negyedévben felváltva szünetelteti és folytatja a tevékenységét, az adó- és járulékbevallásban szereplő járulékalap esetleg nem felelhet meg a valós bevételnek. Ezért a soron kívüli bevallásoknál fontos az önellenőrzés.


Ez is érdekelhet

További hírek

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra

Jelentkezem konzultációra