PROAB News

július 16. -

EUR 391,40

USD 359,05

Arányos szolgálati idő: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításánál, hogyan kell kiszámolni?

A szolgálati idő rendkívül fontos tényező a nyugdíjigény elbírálásában. Az arányos szolgálati idő fogalmát 1997 óta alkalmazzák, de sokak számára még mindig problémát jelent annak értelmezése. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen biztosítási jogviszonyok alapján lehet az arányos szolgálati időt kiszámítani, hogyan történik a számítás, és egy példán keresztül bemutatjuk a gyakorlati alkalmazását.

A társadalombiztosítási nyugdíj összegét két fő tényező határozza meg. Az első tényező a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. §-a alapján kiszámított átlagkereset, míg a második tényező a szolgálati idő hosszához rendelt szorzószám, amelyet a Tny. 2. melléklete határoz meg. A nyugdíj összege szempontjából tehát kritikus, hogy mekkora szolgálati időt ismernek el a nyugdíjigény elbírálása során.

A Tny. alapelveként rögzíti, hogy a szolgálati időt 365 nap egy évnek számítják, függetlenül az adott év tényleges napjainak számától. Továbbá az előzőekben említett speciális szabályoknak ellenére sem lehet egy adott évben több mint 365 nap szolgálati időt beszámítani.

Szolgálati időnek azt az időszakot tekintjük, amikor a biztosított személy nyugdíjjárulékot fizetett vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett 2020. július 1. után. Azok az időszakok, amikor nyugdíjjárulékot vagy társadalombiztosítási járulékot nem kellett fizetni, de mégis beszámíthatók szolgálati időként, a Tny. külön rendelkezései alapján kerülnek figyelembevételre (például a sorkatonai szolgálat, illetve az előzőleg nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok).

Az arányos szolgálati idő fogalmát 1997. január 1-jétől vezették be, és kizárólag az 1996. december 31. utáni szolgálati időre alkalmazzák. Az arányos szolgálati időt csak a jogszabályban meghatározott biztosítási jogviszonyok esetében számolják, és csak akkor, ha az adott jogviszonyból származó nyugdíjjárulék-alapú jövedelem nem éri el az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét.

Az arányos szolgálati időt a következő biztosítási jogviszonyok esetében számolják:

  • Részmunkaidős munkaviszony és hasonló jogviszonyok (pl. közfoglalkoztatás), ha a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik.
  • Szövetkezeti tagság, amennyiben a tag személyesen részt vesz a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében.
  • Díjazás ellenében végzett egyéb munkavégzési formák (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzett munka), illetve 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozói jogviszony.
  • Választott tisztségviselői jogviszonyban végzett munka.
  • Mezőgazdasági őstermelők jogviszonya.
  • Főállású kisadózók jogviszonya, ha havi 50 000 forint vagy annál magasabb tételes adót fizetnek.

Az arányos szolgálati idő lényege, hogy ha egy biztosított személy nyugdíjjárulék-alapú jövedelme nem éri el az adott időszakra vonatkozó minimálbért, vagy kevesebb nyugdíjjárulékot fizet egy adott időszakra vonatkozóan, akkor az időszakot csak arányosan veszik figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításakor. Az arányosítás során az időszakban elért jövedelem és a minimálbér arányát számolják ki. Az arányos szolgálati időt egy adott naptári évben számítják ki.

Az arányos szolgálati idő számításához a minimálbért a jövedelemszerző napok számára kell számolni. Ha a biztosított például táppénzen volt, az az időszak még mindig beszámít, de a számítás során nem számítja bele azokat a napokat, amikor a biztosított nem részesült jövedelemben. Az így kapott eredményt a nyugdíj összegének kiszámításakor veszik figyelembe. Az arányos szolgálati idő legalább a minimálbér harminc százalékának vagy a minimálbérrel arányosan növelt összegnek kell lennie, és nem lehet kevesebb, mint az adott időszak naptári napjainak száma.

Ha a biztosított egyszerre tart fenn nem arányosítandó és arányosítandó szolgálati időt (például teljes munkaidős munkaviszony mellett), akkor az arányosítást csak az arányosítandó időszakra alkalmazzák. Ha pedig több arányosítandó szolgálati idő áll fenn egyidejűleg, a számítás szempontjából nem számít, hogy azok átfedik-e egymást, az arányosítandó jövedelmeket egyszerűen összeadják, majd az így kapott összeget arányosítják.

Példa az arányos szolgálati idő kiszámítására:

Egy személy 2023. augusztus hónapban 25 napig dolgozott részmunkaidős munkaviszonyban, ebből 5 napot táppénzen töltött. A munkabérük 110 000 forint volt, és az augusztusi minimálbér 232 000 forint.

Az arányos szolgálati idő kiszámításához először meg kell határozni a minimálbért a jövedelemszerző napokra. A személynek 20 jövedelemszerző napja volt, mivel a 25 napból 5 napot táppénzen töltött. A számítás a következőképpen történik: 232 000 forint / 30 nap (napi minimálbér) × 20 nap = 154 670 forint. Az arány 110 000 forint / 154 670 forint = 0,71, tehát 0,71 × 20 nap = 15 napot arányosítanak. Ezen kívül a jogosultság szempontjából 25 napot vesznek figyelembe.


Ez is érdekelhet

További hírek

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra

Jelentkezem konzultációra