PROAB News

december 13. -

EUR 409,84

USD 389,95

Fontos tudnivalók az áfalevonási jogról – VII. rész: Speciális rendelkezések

Cikksorozatunk záró részében az áfalevonási jog speciális rendelkezéseit vizsgáljuk meg, amelyek kulcsfontosságúak a tárgyi eszközök és egyéb különleges esetek kezelésében. Az előző részekben részletesen bemutattuk az áfalevonási jog alapvető szabályait, az ügylettípusokat, az időintervallumokat, valamint az arányosítási szabályokat. Most fókuszáljunk a speciális levonási jogokra és a figyelési időszak szabályozására.

Miért fontosak a speciális levonási jogok?

Az áfalevonási jog alapvetően az adóköteles bevételszerző tevékenységekhez kötődik, de az áfatörvény külön szabályokat határoz meg azokra az esetekre, amikor a levonási jog speciális feltételekhez kapcsolódik. Ezek a szabályok különösen a tárgyi eszközökre, illetve azok élettartama során történő változásokra vonatkoznak.

Háromfajta speciális levonási jog

Az áfatörvény alapján a speciális levonási jogokat három kategóriába sorolhatjuk:

Figyelési időszakhoz kötött levonási jogok

Arányosítási korrekciók

Eszközök elidegenítéséhez kapcsolódó levonási jogok


A figyelési időszak: Mit kell tudni róla?

A figyelési időszak egy olyan törvény által meghatározott időszak, amely alatt a tárgyi eszközök adóköteles és nem adóköteles tevékenységben való felhasználását vizsgálni kell. Ez a szabály a hosszabb élettartamú tárgyi eszközök esetében kiemelten fontos, mivel ezek használata idővel változhat.

Milyen eszközökre vonatkozik?

Az áfatörvény kétféle tárgyi eszközt különböztet meg:

  • Ingóságok: Figyelési időszakuk 5 év.
  • Ingatlanok: Figyelési időszakuk 20 év.

Hogyan működik a figyelési időszak?

Rendeltetés vizsgálata: Az eszközök esetében évente felül kell vizsgálni, hogy milyen arányban szolgálják az adóköteles és nem adóköteles tevékenységeket.

Korrekciós kötelezettség: Ha az eszköz felhasználási aránya változik, a levonási hányadot korrigálni kell az adott év utolsó hónapjáról szóló adómegállapítási időszakban.

Példa a korrekcióra:

Egy ingatlan esetében az adóköteles tevékenység aránya az első évben 70%, majd a második évben 60% lesz. Az arány csökkenése miatt az adóalanynak korrekciót kell végrehajtania a különbözet alapján.


Az eszközök elidegenítése a figyelési időszak alatt

Amennyiben egy tárgyi eszközt a figyelési időszakon belül értékesítenek vagy más módon elidegenítenek, a korrekció a fennmaradó évekre is kiterjed.

Milyen hatással van ez az áfalevonási jogra?

  • Ha az eszköz adóköteles tevékenységre szolgált, az elidegenítéssel keletkező áfa teljes egészében levonható.
  • Ha az eszköz részben nem adóköteles tevékenységet szolgált, az arányosítás alapján pótlólagos adófizetési vagy levonási jog keletkezik.

Mikor kötelező a korrekció?

A korrekció akkor kötelező, ha az eszköz értékesítése miatt az áfa különbözete meghaladja a 10 ezer forintot.


Gyakorlati kihívások a figyelési időszak kapcsán

Pontos nyilvántartás

Az eszközök adóköteles és nem adóköteles tevékenységben való használatának pontos dokumentálása elengedhetetlen. Enélkül a korrekció kiszámítása nehézkessé válik.

Adójogi változások követése

A figyelési időszak alatt bekövetkező jogszabály-módosítások befolyásolhatják az eszközök áfalevonási jogát, ezért fontos a naprakész ismeretek fenntartása.

Jelentős adminisztratív teher

A hosszú távú figyelési időszak, különösen az ingatlanok esetében, jelentős adminisztratív terhet róhat az adóalanyokra.


Miért fontos a figyelési időszak megértése?

Az áfalevonási jog speciális rendelkezései, különösen a figyelési időszak szabályozása, komplex, de elengedhetetlen elemei az áfatörvénynek. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a tárgyi eszközök felhasználása arányosan igazodjon az adóköteles tevékenységekhez, miközben lehetőséget adnak a korrekciókra is.


Ez is érdekelhet

További hírek

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra

Jelentkezem konzultációra