Átalányadó bevételi határai 2026-ban: erre figyelj, ha nem akarsz meglepetést év végén

Az adóév végének közeledtével kiemelten fontossá válik a bevételek pontos nyomon követése. Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek érdemes időben ellenőrizniük a bevételi kereteiket, mert a jogszabályi határok átlépése az adózási forma azonnali és visszamenőleges elvesztésével jár.

Éves bevételi értékhatárok az egyéni vállalkozóknál

Az egyéni vállalkozók addig alkalmazhatják az átalányadózást, amíg a vállalkozói bevételük nem haladja meg a törvényben meghatározott éves kereteket:

• Általános szabály: az éves minimálbér tízszerese, azaz 38 736 000 forint.
• Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők (illetve postai közreműködők): az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 193 680 000 forint.

Az időarányosítás szigorú szabálya

Ha a vállalkozó a tevékenységét év közben kezdte meg, megszüntette vagy szüneteltette, a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Ugyanezt az időarányosítási szabályt kell alkalmaznia annak a vállalkozónak is, aki év közben tér át a kata alól az átalányadózásra.

Az adómentes jövedelemrész

Az adómentes jövedelmi keret az alábbi bevételekig biztosít teljes szja-mentességet:

• 45%-os költséghányadnál: 3 521 455 forint bevételig.
• 80%-os költséghányadnál: 9 684 000 forint bevételig.
• 90%-os költséghányadnál: 19 368 000 forint bevételig.

Évközi kezdés, megszüntetés vagy szünetelés esetén az adómentes jövedelemrész maradéktalanul érvényesíthető, mivel maga a bevételi értékhatár kerül arányosításra.

Tevékenység újrakezdése és a 12 hónapos tiltás

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszűnteti a tevékenységét, majd azt még ugyanabban az adóévben újrakezdi, az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti (tételes) adózásra.

Az átalányadózás megszüntetése vagy a jogosultság elvesztése esetén a vállalkozó a megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten az átalányadózást. Ha például valaki 2025-ben megszüntette, majd még abban az évben újrakezdte a vállalkozását, az legkorábban a 2027-es adóévre választhatja újra az átalányadót (ezt a 26SZJA bevallásban jelölheti 2027. május 20-áig).

Átalányadózás a mezőgazdasági őstermelőknél

A mezőgazdasági őstermelők akkor alkalmazhatják az átalányadózást, ha az ebből származó bevételük az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (38 736 000 forintot).

Az őstermelőkre eltérő szabályok vonatkoznak, mint a vállalkozókra:

• A bevételi határt évközi kezdés esetén nem kell időarányosítani.
• Az őstermelő a bevételéből egységesen 90 százalékos költséghányadot vonhat le.
• Adómentes az őstermelői jövedelemnek az éves minimálbér felét (1 936 800 Ft) meg nem haladó része, ami bevételi szinten 19 368 000 forintig jelent adómentességet.

Kiegészítő tevékenységek és eszközértékesítés

A kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétel nem haladhatja meg az összes őstermelői bevétel negyedét. A korlát túllépése esetén a teljes kiegészítő bevétel kiesik az őstermelői körből. Ugyanakkor a termeléshez használt eszközök (pl. traktor, istálló) értékesítése nem számít kiegészítő tevékenységnek, ezekre az ingó vagy ingatlan átruházás adószabályait kell alkalmazni.

Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG)

A családi gazdaságok tagjai akkor átalányadózhatnak, ha a közös bevétel nem haladja meg a tagok száma és a 38,736 millió forint szorzatát. A felső határ 2026-ban legfeljebb 154 944 000 forint lehet. Négy fő alatti létszám esetén a keret növelése érdekében a létszám év végéig még bővíthető a megfelelő családtag bevonásával.

Támogatások adókezelése: vállalkozók vs. őstermelők

A kapott támogatások adózásában alapvető különbség van a két adózói kör között:

• Egyéni vállalkozóknál: a vissza nem térítendő támogatás nem vállalkozói bevétel, hanem önálló tevékenységből származó jövedelem. Azonban a támogatás összege megemeli az átalányadózás bevételi értékhatárát, így közelebb vihet a keret túllépéséhez.
• Mezőgazdasági őstermelőknél: a tevékenységgel összefüggésben kapott támogatásokat (pl. területalapú támogatás) sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.

Mi történik a bevételi határ átlépésekor?

Ha az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő átlépi a számára irányadó keretet, az adóév egészére visszamenőleg át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti (tételes költségelszámolásos) adózásra.

A kiesés következményei:

• Az adóév egészére a tényalapú, tételes költségelszámolást kell alkalmazni.
• Az áttérés évében a vállalkozói bevétel részévé válik az az összeg is, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapítottak.

Az átalányadózás jelentős adómegtakarítást és egyszerűsített adminisztrációt kínál, azonban a bevételi határok túllépése súlyos adóügyi következményekkel jár. Mivel a keret átlépése az egész adóévre visszamenőlegesen tételes költségelszámolásra kötelezi az adózót, az adóév utolsó hónapjaiban elengedhetetlen a bevételek és az arányosított határok pontos ellenőrzése.

Adózási vagy könyvelési segítségre van szükséged? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a részleteket!