Mezőgazdasági kárenyhítés és kata: amit minden érintett vállalkozónak tudnia kell

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyre több mezőgazdasági termelő szenved el kárt, és nyújt be kárenyhítési kérelmet. Katás egyéni vállalkozóként azonban fontos tudni: a megítélt kárenyhítő juttatás bevételnek számít, és beleszámít az éves keretbe.

Mikor nem számít bevételnek a kapott összeg katában?

A kisadózók tételes adójáról szóló törvény meghatározza, hogy bizonyos kifizetések nem minősülnek katás bevételnek. Ilyen például a nem jövedelempótló kártérítés, a vagyontárgy károsodására tekintettel kapott kártérítés, a biztosítótól elemi kárra kapott összeg, valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Miért nem mentesül a kárenyhítő juttatás?

A kárenyhítő juttatás összegét a hozamérték-csökkenésből kiindulva kell megállapítani, ezért alapvetően jövedelempótló jellegű, részleges kártalanításnak minősül. Ez kizárja, hogy a kártérítési kivételek alá essen. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás kivétele sem alkalmazható, mivel a kárenyhítő juttatásnál a termelőnek nem kell elszámolnia a folyósítónak a cél szerinti felhasználásról, és a tevékenység megvalósulásának ellenőrzése sem merül fel.

Mi következik ebből a gyakorlatban?

A kárenyhítő juttatást a katás egyéni vállalkozónál bevételként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a kárenyhítési hozzájárulás összegét a vállalkozó katásként nem érvényesíthette költségként. Egy nagyobb összegű juttatás tehát beleszámít az éves 18 millió forintos bevételi keretbe, és annak átlépése esetén 40 százalékos különadó terhelhet.

Adózással vagy könyveléssel kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!