Az MI felgyorsítja a kibertámadásokat: hogyan tarthatnak lépést a vállalkozások? 

A legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek jelentősen lerövidíthetik a biztonsági hibák felderítéséhez és kihasználásához szükséges időt. A vállalkozások számára ez gyorsabb intézkedést, a sérülékenységek tudatos rangsorolását és a védekezési folyamatok átalakítását teszi szükségessé. Az automatizálás mellett továbbra is meghatározó marad az emberi ellenőrzés és felelősség.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA 2026. július 7-én közzétett tájékoztatója a legfejlettebb, úgynevezett frontier MI-modellek kiberbiztonsági hatásait mutatja be. Ezek az eszközök a védekezést is segíthetik, ugyanakkor a támadók számára is lehetővé teszik a hibák gyorsabb feltárását és összetett támadások végrehajtását. Az ügynökség ehhez kapcsolódóan első ajánlásokat fogalmazott meg a vállalkozások, szolgáltatók és hatóságok számára. ENISA-tájékoztató

A változás a támadás teljes folyamatát érinti. Az MI a célpont feltérképezésétől a biztonsági rések kihasználásán át a hálózaton belüli továbbjutásig és az adatok megszerzéséig több lépést is felgyorsíthat. A sérülékenység felfedezése és kihasználása között egyes esetekben már csak órák vagy percek maradhatnak.

Ezzel nehezen egyeztethető össze az a vállalati működés, amelyben egy biztonsági frissítéshez több vezető vagy szervezeti egység jóváhagyása szükséges. Hiába áll rendelkezésre a technikai megoldás, ha annak alkalmazása a döntési folyamat miatt késik.

A hibák feltárása után kezdődik az igazán nehéz feladat

Az MI segítségével olcsóbbá és gyorsabbá válhat a sérülékenységek keresése, ami jelentősen növelheti a beérkező hibajelentések számát. Az ENISA által bemutatott iparági példa is arra utal, hogy a fejlett eszközök használata ugrásszerűen emelheti a feltárt problémák mennyiségét.

A vállalkozásoknak azonban minden jelzést értékelniük kell: valóban fennáll-e a hiba, mekkora veszélyt jelent, és milyen gyorsan szükséges beavatkozni. A nagyszámú, eltérő minőségű jelentés között a kritikus problémák felismerése is nehezebbé válhat. Így egyre inkább az ellenőrzés, a fontossági sorrend meghatározása és a javítás kapacitása szab határt a hatékony védekezésnek.

Ráadásul a hibákat nem elegendő kizárólag külön-külön vizsgálni. A fejlett modellek több kisebb sérülékenységet, hibás beállítást vagy megszerzett hozzáférést is összekapcsolhatnak. Ezek együtt olyan támadási útvonalat nyithatnak meg, amely az egyes problémák önálló értékelésekor nem látszik.

A régi rendszerek és a beszállítók is figyelmet igényelnek

Különösen fontos azoknak a programoknak és rendszereknek a felülvizsgálata, amelyek támogatása már megszűnt, vagy hamarosan megszűnik. Az MI a régi kódok elemzését és gyenge pontjaik azonosítását is felgyorsíthatja.

Ez nem jelenti azt, hogy minden elavult rendszer azonnal védhetetlenné válik. A biztonsági beállítások szigorítása, a hálózati részek elkülönítése, a folyamatos megfigyelés és az ütemezett korszerűsítés továbbra is mérsékelheti a kockázatokat. A fenntartási költségek és az üzemeltetési terhek ugyanakkor a kisebb szervezeteket a felhőalapú szolgáltatások szélesebb használata felé terelhetik.

A támadás ráadásul megbízhatónak tekintett kapcsolaton keresztül is elérheti a vállalkozást. Egy fertőzött szoftverfrissítés, érintett beszállító vagy kompromittált nyílt forráskódú összetevő közvetlenül a belső környezetbe juttathatja a támadót. Az ilyen, „inside-out” támadás nem feltétlenül belső munkatárs tevékenységét jelenti.

Ezért a védekezésnek a hálózaton belüli eseményekre is ki kell terjednie. A nulla bizalom, vagyis a zero trust megközelítés és a lehetséges behatolással számoló működés abból indul ki, hogy a belső jelenlét önmagában nem jelent megbízhatóságot.

Gyorsabb folyamatok, felkészült munkatársak

A biztonsági alapelvek továbbra is érvényesek, de alkalmazásuk sebessége egyre fontosabb. A vállalkozásoknak a hibakeresés mellett nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gyors értékelésre, a kockázatalapú rangsorolásra és a tényleges kockázat csökkentésre.

Ebben szabályozott, automatizált folyamatok segíthetnek. Az ENISA ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az automatikus frissítések működési zavart okozhatnak, az MI által készített javítások pedig ellenőrzést igényelnek. A gyorsaságot ezért emberi felügyelettel és az intézkedések utólagos ellenőrizhetőségével kell összehangolni. 

A munkatársak képzése szintén elengedhetetlen. A rendszerekért felelős szakembereknek érteniük kell azok működését, és meg kell tudniuk ítélni az MI által javasolt beavatkozások következményeit. Ehhez a meglévő tudás fejlesztésére és új készségek elsajátítására is szükség van.

A felkészülés hatósági szinten is feladatot jelent. A NIS2 és más előírások szerinti incidensjelentések növekvő mennyisége az MI által gyorsított támadásokkal együtt túlterhelheti a rendelkezésre álló kapacitásokat. Emiatt az ENISA több egyidejű incidenst modellező válsággyakorlatokat és a vállalkozások bevonását javasolja a nemzeti válságtervezésbe.

A vállalati kibervédelemben így a technológia, a döntési rend és a szakmai felkészültség együttes fejlesztése válik meghatározóvá. A cél a gyorsabb reagálás úgy, hogy az intézkedésekért viselt felelősség és az emberi kontroll végig megmaradjon.