PROAB News

február 27. -

EUR 389,02

USD 358,44

Milyen jövedelmek után kell szociális hozzájárulást fizetni?

Nagy port kavart az állam legújabb rendelete, miszerint újabb befektetések után
szükséges szociális hozzájárulást fizetni. Cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy
mik azok a jövedelmek amik után korlátozottan vagy korlátozás nélkül (vagy
egyáltalán nem terheli) kell megfizetni a 13 százalékos adót.

Nagy port kavart az állam legújabb rendelete, miszerint újabb befektetések után szükséges szociális hozzájárulást fizetni. Cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy mik azok a jövedelmek amik után korlátozottan vagy korlátozás nélkül (vagy egyáltalán nem terheli) kell megfizetni a 13 százalékos adót.

2023. július 1-től különböző befektetések után (205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet) 13% szociális hozzájárulási adót kell megfizetni. A szocho-kötelezettség kiterjesztése nem vonatkozik minden tőkejövedelemre, csak behatárolt kamatjövedelmeket érint. Tehát nem módosulnak azokra a tőkejövedelmekre vonatkozó előírások, melyekre eddig is kellett szociális hozzájárulási adót fizetni.

  1. Jövedelmek, melyek Magyarországon adóztatható része után a minimálbér 24-szeresében korlátozott adóalap figyelembevételével kell megfizetni a szochót:
  • a vállalkozásból kivont jövedelem
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

2023 második felétől felső korlát nélkül kell egyes kamatjövedelmek után szochót kell fizetni és fontos tudni, hogy ez a kötelezettség még az adó alapját sem csökkenti. 2023. július 1-jétől egyes kamatjövedelmek után a 15 % szja mellett 13 % szochót is szükséges fizetni. Ezt az adót a kifizető az szja mellett levonja a magánszemély kamatjövedelméből. Abban az esetben, ha a fizetés nem magyarországi befektetésekből származik, abban az esetben viszont az adót a magánszemélynek szükséges megfizetnie adóév végén az szja-bevallás elkészítésekor.

  • Kamatjövedelemnek minősül és korlátozás nélkül kell a szochót megfizetni az alábbiakra:
  • a takarékbetét, és a fizetési számla követelés-egyenlege után,
  • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozama után,
  • a kötvény kamata,
  • a kollektív befektetési értékpapír hozama
  • Továbbra sem terheli szochó:
  • az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet
  • a magyar állam által kibocsátott – kötvények, kincstárjegyek – mint a lakossági befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet
  • a TBSZ számlán felhalmozódott kamatot
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben realizált jövedelmet
  • A tőkejövedelmek közül korlátozott mértékben terheli szocho-kötelezettség, azaz 5,568 millió forintig kell szochót fizetni (figyelembevéve az összevonás alá eső jövedelmek összegét is):
  • az osztalékjövedelmek után, ideértve a
  • kamatozó részvény kamatát is,
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát,
  • a külföldi állam joga szerint osztalékot.

Amennyiben az osztalék olyan országból származik, amely országgal hazánk nem rendelkezik kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménnyel, az adóteher növekedhet, ugyanis a külföldön megfizetett szja jellegű adó legfeljebb 10 százalékban számítható be a magyar adóba.

 
Egyezményes országból származó osztalék esetén az egyezmény szerinti adó a magyar adóba beszámítható.

  • Ha nem kezelt tőkepiaci ügyletről van szó, az értékpapír eladásból származó tőkenyereség összege.
  • Azok a tőkejövedelmek, melyek egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülnek és korlátozás nélkül terheli a szociális hozzájárulási adó:
  • Az alacsony adókulcsú országokban illetőséggel rendelkező jogi személyek vagy más szervezetek által/nevében fizetett kamatok, osztalékok és a fentiek által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó részét
  •  alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy megszűnésekor a vállalkozásból kivont jövedelmet;
  • Értékpapírok/egyéb vagyontárgyak átruházása esetén egyéb jövedelemként az átruházásért cserébe kapott bevételnek azt a részét, amely meghaladja az ellenértéknek a szerződés megkötésekor ismert valós piaci értékét
  • az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamatot, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (2024-től ezt a szabály kell alkalmazni Amerikai Egyesült Államokból származó kamatjövedelmekre is)

Fontos megjegyezni, hogy a külföldről származó egyéb jövedelem adózása valamivel kedvezőbb a kamatnál, mert ez esetben az szja-törvény megengedi beszámítani a magyar szja-ban a külföldön megfizetett adót.

Továbbá, ha a jövedelem után a magánszemélyt terheli a szocho-kötelezettség, akkor mind az szja, mind a szocho alapjaként annak 89 százalékát kell figyelembe venni.


Ez is érdekelhet

További hírek

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra

Jelentkezem konzultációra