PROAB News

szeptember 26. -

EUR

USD

Milyen jövedelmek után kell szociális hozzájárulást fizetni?

Nagy port kavart az állam legújabb rendelete, miszerint újabb befektetések után
szükséges szociális hozzájárulást fizetni. Cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy
mik azok a jövedelmek amik után korlátozottan vagy korlátozás nélkül (vagy
egyáltalán nem terheli) kell megfizetni a 13 százalékos adót.

Nagy port kavart az állam legújabb rendelete, miszerint újabb befektetések után szükséges szociális hozzájárulást fizetni. Cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy mik azok a jövedelmek amik után korlátozottan vagy korlátozás nélkül (vagy egyáltalán nem terheli) kell megfizetni a 13 százalékos adót.

2023. július 1-től különböző befektetések után (205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet) 13% szociális hozzájárulási adót kell megfizetni. A szocho-kötelezettség kiterjesztése nem vonatkozik minden tőkejövedelemre, csak behatárolt kamatjövedelmeket érint. Tehát nem módosulnak azokra a tőkejövedelmekre vonatkozó előírások, melyekre eddig is kellett szociális hozzájárulási adót fizetni.

  1. Jövedelmek, melyek Magyarországon adóztatható része után a minimálbér 24-szeresében korlátozott adóalap figyelembevételével kell megfizetni a szochót:
  • a vállalkozásból kivont jövedelem
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

2023 második felétől felső korlát nélkül kell egyes kamatjövedelmek után szochót kell fizetni és fontos tudni, hogy ez a kötelezettség még az adó alapját sem csökkenti. 2023. július 1-jétől egyes kamatjövedelmek után a 15 % szja mellett 13 % szochót is szükséges fizetni. Ezt az adót a kifizető az szja mellett levonja a magánszemély kamatjövedelméből. Abban az esetben, ha a fizetés nem magyarországi befektetésekből származik, abban az esetben viszont az adót a magánszemélynek szükséges megfizetnie adóév végén az szja-bevallás elkészítésekor.

  • Kamatjövedelemnek minősül és korlátozás nélkül kell a szochót megfizetni az alábbiakra:
  • a takarékbetét, és a fizetési számla követelés-egyenlege után,
  • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozama után,
  • a kötvény kamata,
  • a kollektív befektetési értékpapír hozama
  • Továbbra sem terheli szochó:
  • az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet
  • a magyar állam által kibocsátott – kötvények, kincstárjegyek – mint a lakossági befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet
  • a TBSZ számlán felhalmozódott kamatot
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben realizált jövedelmet
  • A tőkejövedelmek közül korlátozott mértékben terheli szocho-kötelezettség, azaz 5,568 millió forintig kell szochót fizetni (figyelembevéve az összevonás alá eső jövedelmek összegét is):
  • az osztalékjövedelmek után, ideértve a
  • kamatozó részvény kamatát is,
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát,
  • a külföldi állam joga szerint osztalékot.

Amennyiben az osztalék olyan országból származik, amely országgal hazánk nem rendelkezik kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménnyel, az adóteher növekedhet, ugyanis a külföldön megfizetett szja jellegű adó legfeljebb 10 százalékban számítható be a magyar adóba.

 
Egyezményes országból származó osztalék esetén az egyezmény szerinti adó a magyar adóba beszámítható.

  • Ha nem kezelt tőkepiaci ügyletről van szó, az értékpapír eladásból származó tőkenyereség összege.
  • Azok a tőkejövedelmek, melyek egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülnek és korlátozás nélkül terheli a szociális hozzájárulási adó:
  • Az alacsony adókulcsú országokban illetőséggel rendelkező jogi személyek vagy más szervezetek által/nevében fizetett kamatok, osztalékok és a fentiek által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó részét
  •  alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy megszűnésekor a vállalkozásból kivont jövedelmet;
  • Értékpapírok/egyéb vagyontárgyak átruházása esetén egyéb jövedelemként az átruházásért cserébe kapott bevételnek azt a részét, amely meghaladja az ellenértéknek a szerződés megkötésekor ismert valós piaci értékét
  • az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamatot, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (2024-től ezt a szabály kell alkalmazni Amerikai Egyesült Államokból származó kamatjövedelmekre is)

Fontos megjegyezni, hogy a külföldről származó egyéb jövedelem adózása valamivel kedvezőbb a kamatnál, mert ez esetben az szja-törvény megengedi beszámítani a magyar szja-ban a külföldön megfizetett adót.

Továbbá, ha a jövedelem után a magánszemélyt terheli a szocho-kötelezettség, akkor mind az szja, mind a szocho alapjaként annak 89 százalékát kell figyelembe venni.


Ez is érdekelhet

További hírek

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra

Jelentkezem konzultációra