EPR-változás a vendéglátóiparban augusztustól: mutatjuk, kire vonatkozik és mit kell tenni

2026. augusztus 12-én jelentős változás lép életbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben. Megszűnik az a könnyítés, amely eddig mentesítette a helyben megtöltött csomagolásokat alkalmazó vállalkozások nagy részét a közvetlen EPR-kötelezettségek alól. A felelősség visszaszáll a csomagolást ténylegesen használó vállalkozásokra.

Kiket érint a változás?

Az új szabályok alapján közvetlen EPR-kötelezetté válik minden étterem, büfé, kávézó, cukrászda, pékség, hentesüzlet, élelmiszerbolt és webshop, valamint minden olyan vállalkozás, amely helyben megtöltött csomagolásokat használ a tevékenysége során.

Milyen kötelezettségekkel kell számolni?

Az érintett vállalkozásoknak MOHU-regisztrációs kötelezettséggel, negyedéves adatszolgáltatással, nyilvántartás-vezetési feladatokkal és EPR-díjfizetési kötelezettséggel kell számolniuk. A felkészülés részeként szükséges a csomagolások mérésének és nyilvántartásának megszervezése is.

Mi áll a változás hátterében?

Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer 2023. július 1-jén indult el, kereteit alapvetően a 80/2023-as kormányrendelet határozza meg. Az új uniós csomagolási rendelet, a PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) nem egyszerűen ráépül erre a struktúrára, hanem a kötelezetti logikát is befolyásolja, ezért több jelenlegi EPR-helyzetet újra kell értékelni.

Lényeges változás, hogy az új uniós rendelet elválasztja egymástól az előállító és a gyártó szerepét. Az előállító az a szereplő, aki ténylegesen létrehozza a csomagolást, és aki a fizikai kialakításért, az anyagösszetételért és a csomagolástechnikai megfelelésért felel. A gyártó ezzel szemben az a gazdasági szereplő, aki abban a tagállamban teszi elsőként elérhetővé a csomagolást vagy a csomagolt terméket, ahol a csomagolásból később hulladék lesz.

Ez a különbségtétel azért lényeges, mert a két szerep esetenként egybeeshet, de nem szükségszerűen ugyanaz a szereplő viseli a csomagolástechnikai és az EPR jellegű kötelezettségeket. A gyakorlatban tehát nem elég azt vizsgálni, ki gyártotta a csomagolást: azt is vizsgálni kell, hogy melyik szereplő milyen minőségben hozza azt forgalomba, és hol válik belőle hulladék.

Hogyan változik a csomagolószer és a csomagolás elhatárolása?

A magyar gyakorlatban eddig fontos volt különbséget tenni a csomagolószer és a tényleges csomagolás között. A PPWR egyik lényeges hatása éppen az lehet, hogy ez az elhatárolás részben elmosódik. Bizonyos esetekben az eddig üres csomagolószerként értékesített eszközök, például szállítási csomagolásként funkcionáló raklapok, dobozok vagy más logisztikai elemek már önmagukban, üresen is közelebb kerülhetnek a kötelezetti körhöz. Ez különösen a csomagolástechnikai cégek és a logisztikai lánc szereplői számára fontos.

A szabályozás megváltozása tehát nem kizárólag az értékesítési csomagolásokat érinti. A gyűjtő-, szállítási és e-kereskedelmi csomagolások szerepe egyre hangsúlyosabb lesz, ezért az ellátási lánc elején forgalmazott üres csomagolási megoldásoknál is indokolt az EPR-kockázatok újraértékelése.

Mikor mentesülhet valaki a kötelezettség alól?

Azoknál a vállalkozásoknál merülhet fel a mentesülés kérdése, amelyek eddig tipikusan a külföldről érkező csomagolt termékek kicsomagolása miatt váltak EPR-kötelezetté. Ha egy beszerző ténylegesen végfelhasználóként jár el, vagyis a terméket nem továbbértékesítésre, hanem saját működéséhez használja fel, elképzelhető, hogy nem rá fordul a kötelezettség. Ez azonban nem általános mentesség: a minősítés mindig az adott ügylet és az ellátási lánc szereplői alapján dől el. Fontos, hogy a PPWR alapján jogi személy is lehet végfelhasználó, nemcsak természetes személy.

Mi a PPWR tágabb célja?

Az uniós rendelet nem kizárólag a kötelezett kijelölésére irányul, hanem arra is, hogy kevesebb és jobban hasznosítható csomagolás kerüljön piacra. A rendelet minden csomagolásra kiterjed, előírja az újrafeldolgozhatóság felé való elmozdulást, a műanyag csomagolásoknál minimum újrahasznosított tartalmat vezet be, és a csomagolások mennyiségének csökkentését is ösztönzi.