Munkáltatói lakhatási támogatás: Keretösszegek, feltételek és adminisztráció

Az otthonteremtés és a lakhatási költségek biztosítása kiemelt kérdés a munkavállalók számára. A jogszabályi keretek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy béren kívüli juttatásként támogatást nyújtsanak alkalmazottaik lakhatásához, legyen szó albérleti díjról vagy lakáscélú hitel törlesztéséről. A kedvezményes adózású juttatás igénybevételéhez azonban szigorú feltételeknek és adminisztrációs szabályoknak kell megfelelni.

Kik jogosultak a munkáltatói lakhatási támogatásra?

A lakhatási támogatást a munkáltató főszabály szerint a 35. életévét be nem töltött munkavállalói számára biztosíthatja béren kívüli juttatásként. Kivételt képeznek ez alól a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek foglalkoztatottai, akiknél a bérleti díj támogatása során ez az életkori korlátozás nem érvényesül.

Milyen célokra használható fel a juttatás és mekkora a keretösszeg?

A támogatás kizárólag a munkavállaló által lakott ingatlan bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújtható. A lakáscélú keretösszeg legfeljebb évi 1,8 millió forint. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a keretösszeg az arányos napok száma alapján számítandó ki. Hasonlóan arányosítani kell a keretet abban az évben is, amikor a munkavállaló betölti a 35. életévét, – a 35. születésnap hónapjával bezárólag havi 150 ezer forint áll rendelkezésre. Kivételt jelent, ha a munkaviszony a dolgozó halála miatt szűnik meg, ekkor a teljes keretösszeg jár.

Hogyan számolható el az albérleti díj és a rezsiköltség?

A támogatás alapvetően csak a lakás bérleti díjára terjed ki, a külön megfizetett közös költségre és rezsiköltségre nem használható fel. Ugyanakkor, ha a bérleti szerződésben egyetlen átalányösszeg szerepel bérleti díjként, amely magában foglalja a rezsit és a közös költséget is, akkor a teljes összeg támogatható. Több bérlő esetén a felek dönthetnek a támogatás megosztásáról.

Amennyiben a dolgozó által igénybe vett támogatás meghaladja az igazoltan kifizetett bérleti díjat vagy törlesztőt, a felettes összeg 50 százalékát a munkavállalónak különbözeti bírságként kell megfizetnie az SZJA-bevallásában.

Milyen dokumentáció és kifizetési szabályok szükségesek?

A támogatást a munkavállaló írásban, a pontos lakhatási cél megjelölésével igényli, benyújtva a hatályos lakásbérleti vagy hitelszerződést, valamint megadva a kifizetési számlaszámot. A kifizetés kizárólag átutalással teljesíthető.

Hitel esetén nem kötelező a banknak utalni; a támogatás érkezhet a dolgozó saját számlájára is, aki maga törleszti a hitelt, és erről külön igazolást sem kell benyújtania. A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig adatszolgáltatást kell teljesítenie az ingatlan adatairól a NAV felé a KLAKTAM nyomtatványon. Adóstársak esetén a támogatás szintén igénybe vehető, ha a lakhatási cél megvalósul.

Milyen egyéb kedvezményes lakáscélú hitelezési lehetőségek léteznek?

A munkáltató ötévente legfeljebb 10 millió forint értékben adhat kedvezményes lakáscélú hitelt ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy az ezekre felvett hitelek törlesztéséhez. Ha ezen támogatás törvényi feltételei nem teljesülnek, a juttatás nem bérjövedelemnek, hanem kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, amely után a munkáltatót terheli az adóteher.

Bevezetnéd a lakhatási támogatást a cégednél? Kerüld el az adózási buktatókat! Jelentkezz konzultációra, és segítünk, hogyan tudod szabályosan beállítani.