Részvényjuttatási csomag és adózás: amit minden érintett munkavállalónak tudni kell

A munkavállalói részvényjuttatási programok adózása 2022 májusa óta kiemelt ellenőrzési területe a NAV-nak. Az érintett munkavállalók sokszor nem is tudnak az adókötelezettségről, a külföldi cég által nyújtott juttatás ugyanis nem kerül automatikusan bele az szja-bevallási tervezetbe.

A részvényjuttatási opciós csomag lényege, hogy a munkavállaló nem a saját munkáltatójától, hanem egy külföldi cégtől kap részvényeket vagy részvényre szóló opciókat. Amíg az opció csak rendelkezésre áll, de osztalékot vagy kamatot nem fizet, adókötelezettség nem keletkezik. Az adózási kötelezettség akkor lép be, amikor a részvény ténylegesen rendelkezésre bocsátásra kerül, vagyis amikor a munkavállaló hozzáférhet a juttatáshoz.

Hogyan adózik a juttatás?

A részvényjuttatás bérjövedelemnek minősül, de speciális szabályok vonatkoznak rá. Társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána, ugyanakkor a bevétel 89 százaléka után 15 százalék szja és 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Ez összességében nem elhanyagolható adóterhet jelent.

Az adót nettó munkabérből kell megfizetni, amit vagy a munkáltató von le a bérszámfejtés során, vagy a munkavállalónak kell egyénileg teljesítenie. A fizetési határidő a negyedévet követő hónap 12-e. Bevallási kötelezettség ehhez közvetlenül nem kapcsolódik, de az adóelőleg megfizetése kötelező.

Mi történik, ha valaki eladja a részvényt?

Ha a munkavállaló értékesíti a részvénycsomagot, egy második adózási pont keletkezik: az árfolyamnyereség után 15 százalék szja fizetendő. Ha az eladási ár magasabb, mint az átvételkori érték, a különbözet adóköteles. Az árfolyamnyereséget a bevallásban külföldi forrásból származó jövedelemként kell szerepeltetni – nem belföldi sorként –, ellenkező esetben az adatok nem futnak össze a NAV nyilvántartásával.

Ha a forrásország is adóztatja a jövedelmet, és van kettős adóztatást kizáró egyezmény, a külföldön megfizetett adó beszámítható a magyar adóba.

Mit ellenőriz a NAV?

A NAV automatikus nemzetközi információcsere keretében értesítést kap a külföldi hatóságoktól, ha egy magyar munkavállaló részvényjuttatásban részesült, de az adót nem fizette meg. Az értesítők jellemzően május vége felé érkeznek. A leggyakoribb problémák: eltérés a kapott részvények darabszámában vagy értékében, illetve az értékesítés utáni adó be nem fizetése.

Ha az adóelőleg megfizetése elmaradt, azt utólag nem lehet pótolni; az éves szja-bevallást kell önellenőrzéssel módosítani. Ha ellenőrzés már folyamatban van, jogkövetési vizsgálatban kell pótolni az adatokat. Késedelmes befizetés esetén önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék is felmerül.

Gyakorlati tanácsok

Érdemes az online banki platformról rendszeresen letölteni a részvényjuttatásokra vonatkozó adatokat, – különösen az árfolyamokat, amelyek jelentősen eltérhetnek egymástól. Az adófizetést igazoló bankszámlakivonatokat és bérszámfejtési dokumentumokat meg kell őrizni, mivel a NAV bármikor bekérheti azokat.

Ha valaki kilép a cégtől, a részvényplatformhoz való hozzáférés általában megszűnik. Ilyenkor a korábbi munkáltatótól kell elkérni a szükséges adatokat, ezeket ugyanis a NAV bármikor bekérheti.

Aki kedvezményes áron vásárolta a részvényt, annak alapesetben csak az árfolyamnyereség után keletkezik adókötelezettsége, nem a teljes juttatás értéke után.

Kérdésed van a részvényjuttatás adózásával kapcsolatos könyvelési teendőkkel kapcsolatban? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.


A fenti összefoglaló az Adózóna válaszol podcast alapján készült, amelyben Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő ismertette a munkavállalói részvényjuttatások adózásának legfontosabb szabályait.