KATA 2027: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elküldte javaslatait

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette és a Pénzügyminisztériumnak elküldte a KATA lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. A 22 oldalas dokumentum áttekinti a kisadózói rendszer történetét, azonosítja a korábbi visszaélési kockázatokat, és öt lehetséges szabályozási alternatívát vázol fel a döntéshozók számára.

Miért volt szükség a 2022-es szigorításra, és miért nem volt elegendő?

A KATA 2013-ban indult, eredeti célja az volt, hogy egyszerű, alacsony adminisztrációjú adózási formát biztosítson a saját munkájukból élő, jellemzően kevés anyagjellegű költséggel működő mikrovállalkozóknak. A rendszer azonban az évek során általános jövedelemkivételi csatornává vált: 2022-re a katás adózók száma 440-450 ezerre nőtt, miközben a költségvetés szja-, tb-járulék- és szochóbevételein egyre nagyobb elmaradások mutatkoztak.

Az MKIK hat visszaélési kockázatot azonosított a korábbi rendszerben. A legsúlyosabb a munkabér katás jogviszonnyá alakítása volt, amellyel a 40 százalékos adóterhet 5-10 százalékra lehetett csökkenteni. Emellett megjelent az osztalék- és nyereségkivétel katás számlán keresztül, a versenysemlegesség sérülése, a ki nem használt keretek értékesítése, a fiktív vagy túlárazott számlázás, valamint a tb- és nyugdíjrendszer hosszú távú torzítása.

A 2022-es szigorítás érthető válasz volt ezekre a kockázatokra, de az MKIK álláspontja szerint túl kemény beavatkozásnak bizonyult: sok valós, visszaélésektől mentes kisvállalkozót is kiszorított a rendszerből.

Öt javaslat a KATA újraszabályozására

Az MKIK vitaanyaga öt lehetséges szabályozási irányt vázol fel.

Az első javaslat szerint a jelenlegi KATA maradna meg alapvetően lakossági fókuszú adózási formaként, de korlátozott mértékben, az éves keret 10-20 százalékáig, megnyílna a lehetőség vállalati ügyfelek számára való számlázásra is.

A második javaslat az eredeti, 2013-as KATA visszahozatalát célozza, a forint közel 80 százalékos értékvesztésével korrigálva. Ez havi 100 ezer forintos tételes adót és 12 milliós éves keretet jelentene, újra lehetővé téve a B2B számlázást. A bújtatott munkaviszony kizárásának módja azonban nyitott kérdés marad.

A harmadik javaslat egy több tételes KATA-változat, amelyet még a 2022-es szigorítás előtt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary dolgozott ki. Ez megkülönbözteti a sok ügyféllel dolgozó és a koncentrált ügyfelekkel rendelkező vállalkozókat, és fenntartja a főállású és mellékállású katás jogviszonyok közötti különbségeket.

A negyedik javaslat és változatai a vállalati megrendelők felé irányuló számlázást különadóval terhelnék. Az MKOE eredeti elképzelése szerint a 15 százalékos különadót a katás vállalkozó fizetné, az MKIK változatában viszont a megrendelő, 18 százalékos mértékben. A dokumentum több alternatív változatot is bemutat, amelyekben a különadó tb-jogosultsági alapot is teremtene a vállalkozónak.

Az ötödik javaslat egy úgynevezett szociális KATA, amelyet legfeljebb 6 millió forint éves bevételig lehetne választani. Az alsó sávban, 3 millió forintig, a havi 50 ezer forintos fix adó az irányadó, a felső sávban 15 százalékos különadó terheli az összes számlát.

Mi a kulcstanulság?

Az MKIK vitaanyagának központi üzenete egyértelmű: a KATA nem lehet általános, alacsony adókulcsú jövedelemkivételi csatorna. Csak akkor tartható fenn stabilan, ha célzottan a kis teljesítményű, saját munkájukból élő mikrovállalkozásoknak szól.

A B2B számlázás megnyitása indokolt, de ezzel egyidőben a visszaélési útvonalakat is le kell zárni, különben a korábbi pálya ismétlődik meg: gyors felfutás, tömeges optimalizáció, majd újabb kényszerű szigorítás.

Az MKIK reális bevezetési határidőnek 2028. január 1-jét tartja, 2027-re pedig átmeneti időszakot javasol, amely lehetőséget adna az adatgyűjtésre és a végleges modell tesztelésére.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk eligazodni a lehetőségek között!