Felszolgálási díj: Átláthatóság és jogok a vendéglátásban

2024. február 26.

A vendéglátóiparban egyre gyakrabban fordul elő, hogy az étel- és itallapokon, valamint a kapott számlákon felszolgálási díj tüntetik fel, amely a fogyasztás összegének egy meghatározott százalékában (általában 6–15%) kerül megállapításra. Ez a gyakorlat számos kérdést vet fel, különösen a társadalombiztosítási kötelezettségek és a munkavállalók jogainak szempontjából.

Czégai Fanni

Megosztom Facebookon Megosztom Twitteren

A felszolgálási díj jogi hátterét a 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 2. § 30. pontja adja meg, amely a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díjként definiálja. A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint annak alkalmazásáról és felhasználásáról szóló szabályokat a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet részletezi.

A rendelet három alapelvet határoz meg a felszolgálási díjjal kapcsolatban:

Elkülönített feltüntetés: A felszolgálási díjat külön kell feltüntetni a fogyasztó részére adott számlán vagy nyugtán, ezzel is biztosítva a teljes átláthatóságot.
Havi kifizetés: A díjat havonta kell kifizetni a vendéglátásban közvetlenül közreműködő munkavállalóknak. A kifizetés mértékét a felszolgálási díj befolyt összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányada határozza meg.
Felosztás szabályai: A felszolgálási díj felosztásának szabályairól és arányairól az üzemeltetőnek megállapodást kell kötnie. Amennyiben a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik, az üzemeltetőnek az érdekképviselettel kell írásban megállapodnia. Ha ilyen szervezet nem működik, akkor a közreműködőkkel kell megállapodást kötni.

Ezek a szabályok nemcsak hogy elősegítik a vendéglátóiparban dolgozók jogainak védelmét, hanem a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésének átláthatóságát is növelik. A felszolgálási díj rendszere így jelentős mértékben hozzájárulhat a vendéglátóipar átláthatóságának és méltányosságának erősítéséhez, miközben tisztességes juttatást biztosít azoknak a munkavállalóknak, akik közvetlenül részt vesznek a vendégek kiszolgálásában.

Ez is érdekelhet

További hírek

Proactive Bookkeeping 2023. július 20.

A munkába visszatérő kismamák jogai

A gyermekvállalás után a kismamák számára nehézséget jelenthet visszatérni a munkahelyükre, mivel sok munkáltató nem várja vissza őket, nem biztosítja számukra a megfelelő munkaidőt és munkarendet, amire jogosultak lennének a jogszabályok szerint. Az alábbiakban ismertetjük a gyermekvállalás utáni munkába való visszatérés jogait.

Adózás 2023. július 18.

Változott a szocho a külföldiek egyes meghatározott és béren kívüli juttatásai után

A nyári adótörvény-módosítási csomag, azaz a 2023. évi LIX. törvény, amely a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szól, észrevehetően változtatja meg a külföldiek szociális hozzájárulás adóját. A módosítás érinti azokat a kifizetőket és munkáltatókat, akik külföldi részére különböző meghatározott juttatásokat, valamint béren kívüli juttatásokat nyújtanak.

Adózás 2024. április 3.

A kamatjövedelem adózása Magyarországon: Mit kell tudni?

A kamatjövedelem jelenti az egyik leggyakoribb passzív jövedelemforrást Magyarországon, nemcsak magánszemélyek, de társaságok számára is. Ez a jövedelemforma számos forrásból származhat, többek között bankbetétek, államkötvények vagy biztosítói kifizetések formájában. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kamatjövedelem után milyen adózási kötelezettségek merülnek fel, hiszen ez befolyásolja a ténylegesen realizált jövedelem nagyságát.