Mire ügyeljenek a munkáltatók kánikula idején?
A nyári hőhullámok rekordokat döntenek. Ezért összefoglaltuk a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket a hőségnek kitett munkahelyeken meg kell tenni. Ha a napi átlaghőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon keresztül 27 °C felett lesz és az országos tisztifőorvos – a korábbi évekhez hasonlóan – hőségriasztást ad ki, akkor fokozott egyéni és intézményi szintű védekezésre lesz szükség. Az önvédelem részeként fontos, hogy kerüljük a legmelegebb órákat, különösen délelőtt 11 és délután 15 óra között. Fontos, hogy a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek kerülésével hidratáltak maradjunk. Mindemellett a hőségnapokon a jogszabályok rendkívüli intézkedésekre kötelezik a munkáltatókat is.
Czégai Fanni
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) többek között előírja, hogy szervezeti intézkedéseket kell tenni a munkavállalók egészségének védelme érdekében, különösen akkor, ha technikailag lehetetlen biztosítani, hogy a munkahelyen a levegő és a klíma megfelelő mennyiségű, illetve minőségű legyen és az egészségre ne legyen káros hatással.
Amennyiben a beltéri és kültéri munkahelyeken a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24 °C-ot, munkavédelmi felszerelést kell használni, védőruházatot kell biztosítani, és munkavédelmi oktatást kell tartani. A szabadtéri munkahelyeken a munkavállalókat a munka jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, személyi védelemmel, pihenőhelyekkel, védőruházattal és védőitallal kell védeni a hőségtől.
Fontos szempont, hogy az ilyen térítésmentes juttatásokat hogyan kell adózási szempontból kezelni.
Az SZJA törvény szerint:
- Az egészséget nem károsító foglalkoztatási feltételek mellett a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítás nem adóköteles jövedelem.
- A védőfelszerelések és a munkavédelmi felszerelések kötelező biztosítása adómentes, nem vagyoni juttatás, és sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem köteles adót és/vagy járulékot fizetni.
A kötelező intézkedések keretében ívóvizet (palackozott, ballonos vagy ásványvíz) vagy 14-16 °C hőmérsékletű ízesített alkoholmentes italt kell biztosítani védőitalként, szükség szerint legalább 30 percenként. Ha nem mesterséges édesítőszerekkel ízesítik, az ital cukortartalma nem haladhatja meg a 4 súlyszázalékot. A védőital-ellátás úgy történhet, hogy személyenként legalább annyi személyes ivópoharat kell biztosítani, ahány munkavállaló van, a közegészségügyi követelményeknek megfelelően.
Fontos azonban, hogy ha a juttatás nem felel meg a védőital jogszabály által meghatározott követelményeinek, azaz például energiaital, gyümölcslé, kávé stb., vagy ha a juttatás fagylalt, jégkrém, más hűtött élelmiszer, úgy az nem adómentes, hanem az szja-törvény 70. § (6) bekezdés b) pontjának első fordulata értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely esetben a juttatót a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyijövedelemadó- és 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfatörvény) 124. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az italt terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. Mivel a védőital is italnak minősül, és az áfatörvény a védőital tekintetében nem tartalmaz mentesítő szabályt az adólevonási tilalom alól, a védőitalt terhelő általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba, még abban az esetben sem, ha a védőital juttatására jogszabályi rendelkezés alapján kerül sor. A védőitallal kapcsolatos áfa elszámolása során figyelemmel kell lenni továbbá az áfatörvény 70. § (1) bekezdésének b) pontjára is, amely szerint az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek is. Ennek megfelelően a védőital juttatásával kapcsolatban felmerült járulékos költségeket (például vízadagoló automata bérleti díja, műanyag poharak díja) terhelő általános forgalmi adó sem helyezhető levonásba.
Ha a munkavállalóknak nyújtott védőitalok jogszabályi kötelezettségen alapulnak, a költségek anyagjellegű ráfordításként elszámolhatók. Másrészt, ha a munkavállalóknak nyújtott védőitalok nem jogszabályi kötelezettségen alapulnak, a védőitalok költségeit a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.
