Az élelmiszer-vállalkozásokat is érinti az új kiberbiztonsági törvény

2023. augusztus 10.

Az élelmiszer-vállalkozások egy részére is kiterjednek a 2024. január 1-jétől életbe lépő kiberbiztonsági előírások. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti az érintetteket, hogy időben tájékozódjanak az új kötelezettségeikről – áll a Nébih honlapján.

Czégai Fanni

Megosztom Facebookon Megosztom Twitteren

Az új kiberbiztonsági törvény, ami a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, meghatározza a kiberbiztonsági követelményeket és bevezeti a hatósági felügyeletet a jelentős gazdasági ágazatokban, valamint létrehozza a hazai keretrendszert.

Az új rendelkezések alkalmazásába az olyan nyereségérdekelt vagy nonprofit vállalkozások is beletartoznak, amelyek az élelmiszerek előállításának, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármelyik szakaszában részt vesznek (178/2002. EK rendelet).

A kiberbiztonsági előírások nem vonatkoznak a mikro- és kisvállalkozásokra, vagyis azokra az élelmiszer-vállalkozásokra, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt, és az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg 10 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kevesebb.

Az ellenőrzést és felügyeletet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) végzi. Azoknak a szervezeteknek, amelyek 2024. január 1. előtt kezdik meg működésüket, legkésőbb 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat az SZTFH-nál, és az első kiberbiztonsági auditot is 2025. december 31-ig el kell végezniük.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek nem megfelelően teljesítik a kiberbiztonsági követelményeket, az SZTFH jogosult lehet eltiltani a tevékenységtől, amely közvetlenül veszélyezteti a biztonsági előírások betartását. Ezenkívül a kapcsolódó rendelet (305/2023. kormányrendelet a kiberbiztonsági bírságok mértékéről) alapján bírságok is kiszabhatók, amelyek 50 ezer és 50 millió forint között lehetnek.

Ez is érdekelhet

További hírek

Könyvelés 2023. október 30.

A kriptovaluták számviteli kezelése: Útmutató a gyakorlati alkalmazáshoz

A kriptovaluták a digitális kor újításai, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi tranzakciók világában. Azonban a hagyományos pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptovaluták számviteli kezelése komoly kihívásokat jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet szabályosan nyilvántartani a kriptovalutákat, hogyan kell elszámolni a velük kapcsolatos ügyleteket, és milyen módszerekkel végezhető el az év végi értékelés.

Adózás 2024. május 2.

ÁFA bevallás és gyakoriságváltás: Miért és mikor kérheti az adózó?

Az ÁFA bevallások gyakoriságának megváltoztatása jelentős lehetőséget kínál az adózók számára, hogy jobban igazodjanak vállalkozásuk pénzügyi és adózási igényeihez. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mikor és milyen feltételek mellett kérhetik az adózók az ÁFA bevallások gyakoriságának módosítását, és milyen kritériumok alapján dönthet úgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy engedélyezi vagy megtagadja ezen kérelmeket.

Proactive Bookkeeping 2024. március 25.

EPR Adatszolgáltatás: Fontos Határidő!

Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének adatszolgáltatásai kulcsfontosságúak a környezettudatos vállalati működés szempontjából. Ez a rendszer biztosítja, hogy a gyártók és forgalmazók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, beleértve azok utóéletét is. A PwC Magyarország közleményéből kiderül, hogy 2024. március 31-ig van lehetőség a 2023-as harmadik és negyedik negyedévre vonatkozó EPR-adatszolgáltatások módosítására. Ez egy olyan fontos határidő, amelyet minden érintettnek észben kell tartania, mivel az adatszolgáltatás elmulasztása vagy hibás benyújtása súlyos szankciókat vonhat maga után.