Táppénz-hozzájárulás: ki kötelezett rá és milyen esetek mentesíthetnek alóla?

A hazai társadalombiztosítási jogrendszer sajátos eleme a táppénz-hozzájárulás: a Tbj. törvény által meghatározott járulékfélék közül ez az egyetlen olyan tétel, amely nem a biztosított munkavállalót, hanem kizárólag a foglalkoztatót terheli. A munkaadóknak a dolgozó betegsége miatti keresőképtelensége és kórházi ápolása idejére folyósított táppénz egyharmadát kell megfizetniük, ugyanakkor szép számmal akadnak olyan esetek is, amikor a cég mentesül e kötelezettség alól.

Mennyi az összege és hogyan kell elszámolni?

Főszabály szerint a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát köteles hozzájárulás címén megfizetni. Az elszámolási folyamat a munkahely típusától függően eltérő:

• Tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók: Saját maguk állapítják meg a táppénz-hozzájárulás összegét, és azt az általuk kifizetett ellátások terhére számolják el. Amennyiben egy baleset üzemiségét még vizsgálják, és arra az időre normál táppénzt folyósítanak, a hozzájárulást csak akkor kell véglegesen megfizetni, ha utóbb beigazolódik, hogy a sérülés nem minősült üzemi balesetnek.
• Kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók: A fizetendő összeget a területileg illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szerve állapítja meg határozatban. A munkáltatónak a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell átutalnia az összeget a NAV munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára.

A szabályozás értelmében az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők saját táppénzük után nem fizetnek táppénz-hozzájárulást, viszont a társas vállalkozásoknak a társas vállalkozóik után meg kell fizetniük az egyharmados mértéket. A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó cégek sem mentesülnek a kötelezettség alól, de a hozzájárulás alapja nem növeli a kiva-alapot.

Betegségkódok és mentesülési esetek

A keresőképtelenség oka és annak orvosi kódja alapvetően meghatározza, hogy a munkáltatónak kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie. A legfőbb összefüggés, hogy azokban az esetekben keletkezik hozzájárulási kötelezettség, amelyekben a munkáltatónak betegszabadságot is meg kell állapítania (vagy meg kellene állapítania, ha a dolgozó még nem merítette volna ki az évi 15 napos keretét).

Keresőképtelenség oka és kódja	Betegszabadság jár?	Táppénz-hozzájárulás van?
1 – Üzemi baleset	Nincs	Nincs
2 – Foglalkozási megbetegedés	Nincs	Nincs
3 – Közúti baleset	Jár	Van
4 – Egyéb baleset	Jár	Van
5 – Beteg gyermek ápolása	Nincs	Nincs
6 – Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség	–	–
7 – Közegészségügyi okból eltiltás / elkülönítés	Nincs	Nincs
8 – Egyéb keresőképtelenség	Jár	Van
9 – Veszélyeztetett terhesség	Jár	Van

A táblázatból látható, hogy a gyermekápolási táppénz (GYYES/GYÁP), a hatósági elkülönítés (karantén), valamint az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés teljes mértékben mentesít a táppénz-hozzájárulás alól.

Megtérítés és visszajáró összegek

Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén ugyan nincs táppénz-hozzájárulási kötelezettség, de ha a káresemény a munkavédelmi szabályok munkáltatói megszegése vagy szándékos károkozás miatt következett be, a teljes ellátás megtérítési kötelezettsége terhelheti a céget.

Ezzel szemben, ha utólag kiderül, hogy a táppénz jogalap nélkül került kifizetésre és azt a biztosítottnak vissza kell fizetnie (vagy a foglalkoztatónak kell megtérítenie), a korábban befizetett táppénz-hozzájárulás visszajár a munkáltatónak.

Bizonytalan az adózási vagy könyvelési szabályokban? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át részletesen a kérdéseid!