Helyesbítő számla vagy új számla? A termék visszavásárlásának szabályai

Nem mindegy, hogy az eladó utólagos árengedményt ad a viszonteladónak, vagy hónapokkal az eredeti értékesítés után visszavásárolja tőle a terméket. Bár mindkét esetben csökkenhet az eredeti ügylethez kapcsolódó ellenérték, az áfaszabályok és a számlázási kötelezettségek eltérőek. Az Áfa tv. alapján az utólagos árengedmény az eredeti számla módosításával kezelhető, a külön ügyletként megvalósuló visszavásárlás viszont önálló termékértékesítésnek minősülhet, amelyről új számlát kell kiállítani.

Egy termékértékesítést követően előfordulhat, hogy a viszonteladó nem tudja továbbértékesíteni a megvásárolt árut. Ilyenkor a felek megállapodhatnak az eredeti vételár utólagos csökkentésében, de az is felmerülhet, hogy az eredeti eladó visszaveszi, illetve visszavásárolja a terméket.

A két megoldás között lényeges különbség van. Az utólagos árengedmény az eredeti értékesítés ellenértékét módosítja, míg a külön adásvételi megállapodás alapján történő visszavásárlás új termékértékesítést jelenthet. Emiatt a számlázásnál és a teljesítési időpont meghatározásánál is eltérő szabályokat kell alkalmazni.

Utólagos árengedmény: az eredeti számlát kell módosítani

Ha az eladó azért csökkenti a viszonteladó által fizetendő összeget, mert a terméket a partner még nem tudta értékesíteni, és a felek az eredeti ügylet ellenértékének csökkentésében állapodnak meg, akkor utólagos árengedményről beszélhetünk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 77. §-a szabályozza az adóalap utólagos csökkenésének eseteit. A rendelkezés alapján az adóalap csökkenhet többek között akkor, ha a szerződés módosulása vagy megszűnése miatt az ellenérték egy részét visszatérítik, illetve visszatérítendővé válik.

Ilyenkor nem új termékértékesítés történik, hanem az eredeti ügylet adóalapját és az ahhoz kapcsolódó áfa összegét kell megfelelően módosítani.

Az Áfa tv. 78. §-a alapján az adóalap utólagos csökkentéséhez az eredeti ügyletet tanúsító számla adattartalmának módosításáról is gondoskodni kell. Erre számlával egy tekintet alá eső okirat, vagyis módosító számla szolgál.

Fontos a teljesítési időpont is: ha az eredeti számlán helyesen szerepelt a teljesítés dátuma, akkor a módosító számlán is ezt az időpontot kell feltüntetni. Nem a módosító számla kiállításának napja lesz tehát az új teljesítési időpont.

Mikor nem elegendő a helyesbítő számla?

Más a helyzet, ha az eredeti eladó nem egyszerűen árengedményt biztosít, hanem külön megállapodás alapján visszavásárolja a terméket a viszonteladótól.

Ebben az esetben az eredeti értékesítés és a későbbi visszavásárlás két külön gazdasági esemény. Az eredeti ügylet már teljesült, a viszonteladó pedig a termék tulajdonosaként egy újabb értékesítést végez az eredeti eladó felé.

A visszavásárlás ezért önálló termékértékesítésnek minősülhet, amelyhez önálló számlakibocsátási kötelezettség kapcsolódik. A számlát ebben az esetben a terméket visszaértékesítő viszonteladónak kell kiállítania az eredeti eladó részére.

Az eredeti számlát nem lehet pusztán azért helyesbíteni vagy negatív összegű módosító számlával csökkenteni, mert a felek hónapokkal később új adásvételi ügyletet kötnek a termékre.

A számlázás során tehát azt kell vizsgálni, hogy az eredeti ügylet ellenértéke változik-e meg, vagy egy új, önálló termékértékesítés történik.

Mi lesz a teljesítési időpont a módosító számlán?

A módosító számla teljesítési időpontjának meghatározására külön szabályok vonatkoznak. 

Ha a módosítás az eredeti ügylet ellenértékét vagy adóalapját érinti, de az eredeti teljesítési időpont helyes volt, akkor a módosító számlán is az eredeti teljesítési időpontot kell szerepeltetni. Ez akkor sem változik, ha a számlamódosításra csak hónapokkal az eredeti értékesítés után kerül sor.

A NAV tájékoztatója arra is kitér, hogy a korábban vásárolt termék visszaszolgáltatása miatt kiállított, az eredeti ügyletet módosító bizonylaton is az eredeti teljesítési időpontot kell feltüntetni, ha az eredeti számla adatai helyesek voltak.

A visszaszolgáltatás tényleges időpontja ugyanakkor külön adatként feltüntethető a módosító okiraton, amennyiben egyértelmű, hogy az nem az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont.

Mikor kell új számlát kiállítani a visszavásárlásról?

Ha a felek között valóban új adásvételi ügylet jön létre, akkor az új termékértékesítés teljesítési időpontját az adott ügylet tényleges körülményei alapján kell meghatározni.

Az adófizetési kötelezettség főszabály szerint a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás teljesítésével keletkezik. A teljesítés időpontját ezért az új értékesítés tényleges megvalósulásához kell igazítani, nem az eredeti számla dátumához.

A viszonteladó tehát az új értékesítésről a saját számlázási kötelezettsége szerint állít ki számlát. Ennek teljesítési időpontja az új ügyletre vonatkozó szabályok alapján határozandó meg, a számla kibocsátásának időpontjától függetlenül.

A számlázás során különösen fontos, hogy a bizonylatok a tényleges gazdasági eseményt tükrözzék, és az eredeti értékesítés, valamint a későbbi visszavásárlás ne kerüljön egyetlen ügyletként kezelésre, ha azok valójában önálló tranzakciók.

Mire kell figyelni a gyakorlatban?

A számlázás helyes kezeléséhez elsőként azt kell tisztázni, milyen jogcímen történik a termék visszakerülése az eredeti eladóhoz.

Ha az eredeti szerződés ellenértéke csökken, vagy a felek az eredeti ügyletet egészben vagy részben visszarendezik, akkor az adóalap-csökkentés és számlamódosítás szabályait kell vizsgálni.

Ha viszont az eredeti eladó új adásvételi szerződés keretében vásárolja vissza a terméket, akkor új termékértékesítés történik, amelyről a viszonteladónak kell számlát kibocsátania.

A legfontosabb tehát, hogy a számlázási megoldást ne kizárólag az határozza meg, hogy a felek milyen elnevezést használnak az ügyletre. A szerződés tartalma és a tényleges gazdasági esemény alapján kell eldönteni, hogy utólagos árengedményről, az eredeti ügylet visszarendezéséről vagy önálló visszavásárlásról van szó.