Az örökség átengedésének illetékszabályai

Egy szülő halálát követően a törvényes örökös nem minden esetben tart igényt a ránk eső vagyonrészre. Sokszor előfordul, hogy a szülő inkább a saját gyermekének, testvérének vagy valamelyik más családtagnak adná át a megszerzett vagyont, akár ellenszolgáltatás nélkül, akár pénzbeli megváltás fejében. Az adó- és illetékjog szempontjából azonban meghatározó jelentőségű, hogy pontosan ki kapja a vagyont, és ez a lépés mikor, illetve milyen jogi formában történik meg a hagyatéki eljárás során.

A megszerzett vagyon tényleges sorsa közvetlenül alakítja a fizetendő illeték mértékét és fajtáját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2025/5. számú adózási kérdésben részletesen állást foglalt ebben a témakörben, éles határvonalat húzva a társörökösök közötti megállapodások és a hagyatékban eredetileg nem érdekelt kívülállók javára történő átengedés között.

Mikor mentesülhetünk az illeték alól?

Az adóhatóság iránymutatása szerint alapvető fontosságú az a jogi elhatárolás, hogy az örökségről lemondó fél egy másik örökös javára mond-e le a részéről, vagy olyan személy kapja meg a vagyont, aki a néhai örökhagyónak nem volt örököse. Ez az elkülönítés szabja meg, hogy az ügylet öröklésnek, ajándékozásnak vagy visszterhes vagyonszerzésnek minősül-e, és melyik félnél vált ki illetékfizetési kötelezettséget.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 10. § (1) bekezdése kedvező feltételt teremt arra az esetre, ha az örökös a hagyatéki tárgyalás alatt a rá eső örökrészt vagy annak egy részét ingyenesen felajánlja egy másik örökösnek. Ilyen helyzetben az átengedő felet nem terheli öröklési illeték az átadott vagyonrész után. A vagyont megszerző társörökös pedig pontosan úgy köteles megfizetni az öröklési illetéket, mintha az a vagyonrész közvetlenül az elhunyttól szállt volna rá.

Ennek a kedvezményes elbírálásnak a feltétele a „másik örökös” státusza, vagyis az örökséget átvevő személynek szintén az eredeti örökhagyó örökösének kell lennie. Ez a szabály kizárólag az örököstársak egymás közötti, ingyenes hagyatéki megállapodásaira terjed ki.

A visszautasítás és az átengedés közötti különbség

A gyakorlatban lényeges elhatárolni a hagyaték visszautasítását az örökrész átengedésétől, mert a kettő jogi és illetékfizetési következményei eltérnek egymástól.

Végrendelet hiányában, ha a törvényes örökös a hagyatékot visszautasítja, ő teljesen kiesik az öröklési sorrendből. Ennek következtében a helyébe lépő leszármazója válik közvetlen törvényes örökössé, aki így közvetlenül az elhunyt örökhagyó után örököl.

Ezzel szemben az átengedés esetében az örökös nem esik ki a folyamatból, hanem elfogadja a hagyatékot, és a hagyatéki eljárás keretein belül rendelkezik annak további sorsáról. Az öröklésben érdekelt személy a jogszabályi feltételeknek megfelelően átruházhatja a megszerzett vagyont egy másik örökösre, a kieséses örökösre vagy akár a hagyatéki hitelezőre is.

A közjegyző az ilyen tartalmú nyilatkozatokat egyezségbe foglalhatja, és dönt annak jóváhagyásáról. A jóváhagyást követően a közjegyző a hagyatékot a megállapodás szerinti jogcímen adja át a megszerző félnek, az átruházó örökös esetében pedig megállapítja a jogszerzés jogcímét és annak mértékét. Ugyanakkor illetékügyi szempontból a közjegyző előtti átengedések nem kezelhetők egykaptafára.

Mi történik, ha nem örökös kapja a vagyont?

Eltérő illetékszabályok lépnek életbe akkor, ha az örökséget olyan személynek engedik át, aki az elhunyt után nem minősül örökösnek. Ez a helyzet áll elő például akkor, amikor az örökös a saját gyermekének engedi át a vagyont úgy, hogy a szülő az öröklésből nem esett ki, így a gyermeke nem vált közvetlen törvényes örökössé az örökhagyó után.

Ilyen esetekben az örökös terhére megállapítják az öröklési illetéket. A vagyon ezt követő átadása a harmadik személy részére már ingyenes átengedés esetén ajándékozásnak, ellenérték fejében pedig visszterhes vagyonszerzésnek minősül, és a megszerző félre az ennek megfelelő ajándékozási vagy visszterhes vagyonszerzési illetékszabályok fognak vonatkozni.

Szeretné elkerülni a buktatókat és a felesleges illetékterheket a hagyatéki vagy adóügyek során? Jelentkezzen konzultációra, és beszéljük át a kérdéseit!