Részvény- és üzletrész-ajándékozás: így alakul az adózás az eladáskor

A részvények és kft.-üzletrészek ajándékozása gyakori vagyontervezési eszköz, különösen családon belül. Ami azonban sokaknál meglepetést okoz: az eladáskor figyelembe vehető szerzési érték nem feltétlenül az ajándékozáskori piaci érték lesz. A szabályozás az illetékjogi helyzethez igazodik.

Mi számít értékpapírnak az szja-ban?

Bár a polgári jog megkülönbözteti a részvényt és a kft.-üzletrészt, a személyi jövedelemadóról szóló törvény mindkettőt értékpapírnak tekinti. Az értékesítésükből származó jövedelemre az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A döntő kérdés mindig az: volt-e ajándékozási illeték az ügylet során?

Ha az ajándékozás illetékköteles volt

Ha az ajándékozás után illetéket kellett fizetni, a késöbbi értékesítésnél szerzési értékként az illeték alapjául szolgáló érték vehető figyelembe. Ez rendszerint az ajándékozáskori forgalmi, piaci érték. Ennek köszönhetően a megajándékozott csak az ajándékozást követően bekövetkező értéknövekedés után fizet személyi jövedelemadót.

Ha az ajándékozás illetékmentes volt

Más a helyzet, ha az ajándékozás illetékmentes. Idetartozik például a szülő és gyermek, nagyszülő és unoka, valamint a házastársak közötti ajándékozás. Ezekben az esetekben vagyonszerzési illetéket nem szabnak ki, így nincs olyan illetékalap sem, amely a késöbbi értékesítésnél szerzési értékként figyelembe vehető lenne. Ennek eredménye: az illetékmentes ajándékozással megszerzett részvény vagy üzletrész szerzési értéke az eladáskor 0 forint lesz.

Ez a szabály egy kiskapu bezárását szolgálja. Ha illetékmentes ajándékozásnál is az ajándékozáskori piaci érték lenne a szerzési érték, lehetőség nyílna a tőkejövedelem adójának elkerülésére: az eladás előtt a tulajdonos elajándékozhatná az üzletrészt egy közeli hozzátartozójának, aki aztán a magas szerzési értékkel adná el a céget, és a felhalmozott nyereség után senki sem fizetne adót.

Példák a különbségre

Ha egy cégalapító 10 millió forint piaci értékűre növekedett üzletrészét gyermekének ajándékozza, az ügylet illetékmentes. Ha a gyermek később 12 millió forintért értékesíti a részesedést, a szerzési érték 0 forint, így a személyi jövedelemadó alapja a teljes 12 millió forintos bevétel lesz, csökkentve az igazolt járulékos költségekkel.

Ha ugyanezt az üzletrészt olyan személy kapja ajándékba, aki nem tartozik az illetékmentes körbe, az ügylet illetékköteles. Az illeték alapjául szolgáló 10 millió forint szerzési értékként érvényesíthető, így a 12 milliós eladásnál csak a 2 millió forintos értéknövekedés után kell adót fizetni.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!