Pünkösdhétfő munkajogi szemmel: ki dolgozhat, és mennyi pótlék jár érte?

Pünkösdhétfő munkaszüneti napnak minősül, és idén hétfőre esik. A munkaszüneti napi munkavégzés szabályai lényegesen szigorúbbak a vasárnapinál, érdemes tisztában lenni azzal, ki dolgozhat, és milyen juttatás jár érte.

Vasárnapi munkavégzés számos munkakörben természetes és szükségszerű. Munkaszüneti napon azonban a szabályok sokkal szigorúbbak. Az Munka törvénykönyve tételesen felsorolja a munkaszüneti napokat: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Mikor osztható be munkaszüneti napra rendes munkaidő?

Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történik, idényjellegű, megszakítás nélküli vagy társadalmi közszükségletet kielégítő tevékenység keretében, külföldre történő szolgáltatás nyújtásához szükséges, vagy külföldön történik a munkavégzés.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő is beosztható, de csak a fenti feltételek valamelyike alapján rendes munkaidőben is foglalkoztatható munkavállalók számára, illetve vis maior esetén.

Mennyi pótlék jár?

Munkaszüneti napon végzett munkáért minden esetben 100 százalékos munkaszüneti napi pótlék jár.

Vasárnapi munkavégzésnél ez másképp alakul. 50 százalékos vasárnapi pótlék csak bizonyos esetekben jár: ha a vasárnapi beosztás kizárólag azért lehetséges, mert a munkavállaló több műszakos tevékenységet végez, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy kereskedelmi, illetve kereskedelmi jellegű turisztikai tevékenységet folytató munkáltatónál van alkalmazásban. Éttermekben vagy sportlétesítményekben dolgozóknak például nem jár vasárnapi pótlék, ha az ott végzett munka rendeltetésszerűen vasárnapra is beosztható.

A munkanap határairól

A munkanap általában a naptári nappal esik egybe, de megszakítás nélküli munkarendben a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése eltérő naptári napra is eshet. Ilyenkor a reggel 7 és 22 óra közötti időszakot kell heti pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak tekinteni. Így például egy reggel 7 óráig tartó műszaknál a munkáltató megítélheti úgy, hogy az addig végzett munka még az előző naphoz tartozik, és a juttatásokat ennek megfelelően kell megállapítani.

Könyveléssel vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.