július 21. -
EUR 361,23
USD 315,79
Pünkösdhétfő munkaszüneti napnak minősül, ám sokan mégis munkába állnak ilyenkor. A kérdés az, hogy ez mikor jogszerű, és milyen juttatás illeti meg a dolgozókat. Minden évben visszatérő téma a munkaszüneti napokon végzett munka kérdése, különösen akkor, ha az ünnep hétköznapra esik. A Munka törvénykönyve (Mt.) egyértelműen meghatározza, hogy melyek a munkaszüneti napok – ezek közé …
Nyáron sok kisvállalkozásban jól jön egy segítő kéz – legyen az rokon, élettárs vagy barát. De vajon elég csak megbeszélni, hogy „ugorj már be egy kicsit segíteni”, vagy lehetnek ennek jogi következményei is? A válasz egyértelmű: igen. Mutatjuk, mikor számít jogszerűnek az ingyenes besegítés, és mikor válik belőle munkaviszony. A kisvállalkozók körében gyakori, hogy egy …
Ha megszűnik a munkaviszonyod – akár közös megegyezéssel, akár felmondással –, nemcsak a búcsúzkodás és a laptop leadása vár rád. A törvény pontosan meghatározza, milyen igazolásokat kell megkapnod, és mikorra kell azoknak a kezedben lenniük. 2024-től pedig új rendszer van érvényben, ami minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozik. Mutatjuk a részleteket. Mennyi idő alatt kell kiadni …
A közösségi média korában sokan gondolkodás nélkül osztják meg a munkával kapcsolatos véleményüket – akár a felettesről, kollégákról vagy a cégről. De vajon mit szól ehhez a Munka Törvénykönyve? És hol kezdődik az a pont, amikor a vélemény nyilvánítása már a munkáltató sérelmére történik? Egyre gyakoribb, hogy dolgozók a közösségi média felületeken fogalmaznak meg negatív …
Az év vége közeledtével a vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szabadságok kiadására. A munka törvénykönyve szigorú szabályokat határoz meg, és ezek be nem tartása komoly következményekkel járhat, beleértve munkaügyi pereket és felügyeleti bírságokat. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat és teendőket, hogy a cégek és munkavállalók is nyugodtan zárhassák az évet.
Ahogy közeledünk a szabadságok kiadásának fő szezonjához, fontos, hogy a munkáltatók tisztában legyenek azzal, hogy milyen jogszabályi előírásokat és legjobb gyakorlatokat kell követniük. Idén is történtek változások a szabadság kiadására vonatkozó szabályokban, így különösen fontos azok áttekintése.
A COVID-19 világjárvány hatására világszerte, így Magyarországon is, hatalmas változások mentek végbe a munkavégzési szokásokban. Az otthonról vagy az irodától távol végzett munka gyors terjedése számos előnnyel járt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Ezek közé tartozik az irodafenntartási és utazási költségek csökkenése, valamint a munka és magánélet egyensúlyának javulása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a távmunka bevezetésével új kihívások is megjelentek, amelyek közül kiemelkedik a munkavállalók teljesítményének értékelése.
A közös megegyezéssel történő megszüntetés gyakori eszköze a munkaviszonyok befejezésének, amely gyakran tartalmaz teljes körű joglemondást is. Azonban a munkaviszony megszüntetése utáni felelősségvállalás továbbra is kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha a munkavállaló munkájával kapcsolatosan súlyos hibák kerülnek felszínre.
A munkahelyi felelősség és kártérítés témája mindig is kényes terület volt a munkajogban. Az olyan esetek, mint amikor egy dolgozó elveszíti, megrongálja a rábízott eszközt, vagy szándékosan kárt okoz a vállalatnak, különleges kihívások elé állítják a munkáltatókat. De vajon mikor és milyen körülmények között követelheti a munkáltató a dolgozótól a károk megtérítését?
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy kiváló lehetőség a munkaadók és munkavállalók számára egyaránt, amely nagyfokú rugalmasságot biztosít a munkaerőpiacon. Ennek ellenére fontos tisztában lenni az e foglalkoztatási forma specifikus szabályaival és korlátaival, amelyeket a jogszabályok határoznak meg. Az alábbiakban négy lényeges szempontot emelünk ki, amelyek megértése nélkülözhetetlen az egyszerűsített foglalkoztatás sikeres alkalmazásához.
2023 december 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a magyar munkaerőpiacon: a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum 326 000 forintra emelkedik. Ez jelentős növekedést jelent az idén január elsején érvényben lévő 232 000, illetve 296 400 forintos összegekhez képest. Ez a változás különösen a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jelenthet kihívást.
A munka világában a fizetés nélküli szabadság különleges esetet jelent, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de közben munkaviszonya továbbra is fennáll. Ebben a cikkben részletesen vizsgáljuk meg, hogy mire kell figyelnie a munkáltatónak és a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság egyes eseteiben, és milyen szempontokat kell mérlegelni a fizetés nélküli szabadságról szóló megállapodás megkötésekor.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a munkaszerződés és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi igazolás ugyanazt a célt szolgálja: mindkettő azt hivatott szavatolni, hogy a foglalkoztatás bejelentett és legális. A valóságban azonban a két dokumentum nem helyettesíti egymást. Mi a nyilvántartásba vételi kötelezettség lényege? A foglalkoztató köteles a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait nyilvántartásba venni, és …
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
