június 7. -
EUR 354,15
USD 304,33
Pünkösdhétfő munkaszüneti napnak minősül, ám sokan mégis munkába állnak ilyenkor. A kérdés az, hogy ez mikor jogszerű, és milyen juttatás illeti meg a dolgozókat. Minden évben visszatérő téma a munkaszüneti napokon végzett munka kérdése, különösen akkor, ha az ünnep hétköznapra esik. A Munka törvénykönyve (Mt.) egyértelműen meghatározza, hogy melyek a munkaszüneti napok – ezek közé …
A bértranszparencia-irányelv elvileg 2026. június 7-étől alkalmazandó, bár a magyar jogszabály várhatóan késik. A felkészülést azonban nem érdemes halasztani. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kezdik meg már most a rendszereik átalakítását, rohamtempóban kell majd alkalmazkodniuk az új elvárásokhoz. Mit vár el az irányelv? A munkáltatóknak olyan besorolási rendszert kell létrehozniuk, amelyben az azonos értékű munkát …
A hatályos szabályok szerint a munkavállaló annyi munkaviszonyt létesíthet, amennyit tud. A párhuzamos munkaviszony önmagában nem érvénytelen. Vannak azonban helyzetek, amikor a munkáltató felléphet. Ha az új munkaviszony nem sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, a munkáltató nem léphet fel. Fizikai munkakörben – például hegesztőnél – ez általában nem okoz érdeksérelmet, hiszen a munkavállaló nem …
Vasárnap dolgoznak a kollégák? Ünnepnapra is be kell jönniük, vagy váltott műszakban tartják életben a termelést? Ilyenkor gyakran kerül elő a kérdés: pontosan milyen bérpótlékot, milyen arányban kell fizetni, és mikor lehet az összeget egyszerűen az alapbérbe építeni. Az alábbi rövid, gyakorlatorientált összefoglaló segít tisztázni a legfontosabb szabályokat (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. …
Alapesetben a Munka törvénykönyve szerint alapesetben a bért forintban kell fizetni, de létezik egy kivétel, amikor euróban is megállapítható. A Munka törvénykönyv 165. §-a szerint a munkabért forintban kell meghatározni és kifizetni, a felek megállapodása ezt nem írhatja felül. Két esetben enged kivételt ugyanaz a törvény (154. § (1)): Utóbbi gyakorlatban azt jelenti, hogy kiküldetésben …
Nem mindegy, hogyan vezeti a munkaidő-nyilvántartást egy cég. A pontatlan vagy hiányos adminisztráció akár munkaügyi perhez is vezethet. Sőt, egy esetleges per során a bizonyítás hiánya fizetési kötelezettséget is eredményezhet. A cikk összefoglalja a törvényi előírásokat és a Kúria legújabb döntéseinek gyakorlati tanulságait. A Munka Törvénykönyve (Mt. 134. §) előírja, hogy a nyilvántartásnak a következőket …
A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen megismerje egymást, és eldöntsék, kívánnak-e hosszabb távon együtt dolgozni. A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza a próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket – ezek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze ebben a cikkben. A próbaidő kikötése nem kötelező, de ha a felek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, azt kifejezetten rögzíteniük …
A szülői szabadság 2023 óta része a Munka Törvénykönyvének, de sokan még mindig nem ismerik pontosan a szabályait. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mikor, kinek és milyen feltételekkel jár ez a lehetőség, és mire érdemes figyelni, ha valaki élne vele. A kisgyermekes szülők számára új lehetőséget jelent a szülői szabadság, amelyet a Munka Törvénykönyve 2023. január …
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése szerint február 28-áig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az alanyi adómentesség új szabályaira. Az értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg 18 millió forintra emelkedett, ami kedvező lehetőséget jelenthet azoknak a kisvállalkozóknak, akik az előző években túllépték a korábbi 12 milliós áfamentes határt, de az új 18 millió forintos határt még nem érték el.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR-rendelet) működésének szabályai nemrégiben új módosításon estek át. Ezek a változások kiterjednek a borászati termékekre és azok üvegcsomagolására is. De mit is jelentenek ezek a változások a gyakorlatban?
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
