március 20. -
EUR 392,93
USD 340,23
Egy NAV-ellenőrzés lezárása után sokan azt feltételezik, hogy az érintett évek iratait már nem kell tovább őrizni. A valóság azonban ennél összetettebb: az iratmegőrzési kötelezettség nem az ellenőrzés lezárásához, hanem az elévülési szabályokhoz igazodik. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. A főszabály szerinti elévülési …
Nem mindegy, hogy az ügyvezető tagja-e a cégnek, munkaviszonyban dolgozik-e, vagy megbízási szerződéssel látja el a feladatait: a társadalombiztosítási státusz és a fizetendő járulékok mindhárom esetben másképp alakulnak. Összefoglaltuk, hogyan sorolja be a Tbj. a vezető tisztségviselőket, mire kell figyelnie a cégnek és magának az ügyvezetőnek. A Polgári Törvénykönyv szerint a gazdasági társaság – Kkt., …
Vasárnap dolgoznak a kollégák? Ünnepnapra is be kell jönniük, vagy váltott műszakban tartják életben a termelést? Ilyenkor gyakran kerül elő a kérdés: pontosan milyen bérpótlékot, milyen arányban kell fizetni, és mikor lehet az összeget egyszerűen az alapbérbe építeni. Az alábbi rövid, gyakorlatorientált összefoglaló segít tisztázni a legfontosabb szabályokat (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. …
Januártól egységes szabály lépett életbe az egyéni vállalkozókra: függetlenül attól, hogy vállalkozói jövedelemadózást vagy átalányadót választasz, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót már csak minden negyedév végét követő hónap 12-éig kell bevallani és befizetni. Az első igazi éles határidő tehát 2026. április 12. – a NAV eddig várja az új, 2658-EV nyomtatványt, amelyben …
Az e-nyugta az e-pénztárgéppel kiállított, kizárólag elektronikusan létező nyugta; a vevő a NAV üzemeltette nyugtatárban érheti el egy vevői alkalmazáson keresztül. Összefoglaljuk, milyen kötelező adatok kerülnek rá, hogyan minősül kibocsátottnak, és mikor választható felhőalapú, illetve hardveralapú e-pénztárgép az online kassza helyett. E-nyugta alatt azt a nyugtát értjük, amelyet e-pénztárgép állít ki, és teljes egészében elektronikus …
2026-tól a kiva-alanyok is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás – üzleti reprezentációként – ne képezzen adóalapot. A mentesség azonban csak szigorú feltételek mellett alkalmazható: a juttatásnak éttermi-cukrászdai helyszínen kell megvalósulnia, reprezentációs célt kell szolgálnia, és értéke nem haladhatja meg sem a társaság éves bevételének 1 százalékát, sem a 100 …
Katás vállalkozóként kártyás fizetéseket fogadsz el, a vevő pedig nyugtát kap a teljes összegről. De vajon mikor számít megszerzettnek ez a bevétel: a nyugta kiállításakor vagy csak akkor, amikor a bank jóváírja a számládon, és egyáltalán levonhatod-e belőle a szolgáltató jutalékát? A kisadózó bevétele a KATA-törvény szerint akkor számított megszerzettnek, amikor a pénz a bankszámlán …
Ha a számlát vagy nyugtát nem adod át legkésőbb a teljesítéskor, az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki – akkor is, ha néhány nappal később pótolod. A Kúria friss döntése szerint a bizonylat utólagos kiállítása nem „késedelmes teljesítés”, hanem már bekövetkezett mulasztás. Egy webes piactér kiszállítási díjat szedett, de a szolgáltatásról a vevőnek csak napokkal később …
Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-tól szigorúbb lett: a 120 napos éves limitet már összesítve kell figyelembe venni, vagyis minden munkáltatónál ledolgozott EFO-nap beleszámít a keretbe. A mezőgazdasági idénymunka határa ugyan 210 napra nőtt, de a 120. nap után emelt közteher jön, és a napi bejelentési kötelezettség is marad. Mutatjuk, mire készülj munkáltatóként és munkavállalóként. Mi változott …
Sokan nincsenek tisztában azzal, mikor kell számlát kiállítani, ha a vendég készpénzben fizet – különösen a szálláshely-szolgáltatásban. A vonatkozó szabályokat az áfatörvény rögzíti, és nem enged halasztást az azonnali számlázás esetén. Mutatjuk, mikor és hogyan kell eljárni, és szükség van-e külön készpénzátvételi bizonylatra. A készpénzes fizetésekhez kapcsolódó számlázási kötelezettség szabályait az áfatörvény (2007. évi CXXVII. …
2026. január 1‑től megváltozik a társasági adó (Tao) előlegfizetésének gyakorisága. A korábbi 5 millió forintos fizetendő adóhatár helyett 20 millió forint felett kell csak havi adóelőleget fizetni. Alatta a negyedéves fizetés marad irányadó — az új szabályok a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati adóalanyokra is vonatkoznak. A társasági adóelőleg fizetési gyakorisága eddig úgy működött, hogy ha …
A keresőképtelenségi igazolások kezelése sok munkáltató számára továbbra is bizonytalan terület. Mit fogadhatsz el elektronikus úton? Meddig és hogyan kell tárolni a dokumentumokat? A legfrissebb minisztériumi és államkincstári iránymutatások alapján mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. A keresőképtelenség célja annak hivatalos megállapítása, hogy a munkavállaló betegség vagy gyermekének ápolása miatt nem tudja ellátni a munkáját, így jogosult …
Nem mindegy, mikor érkezik a fizetés: ha 2026. január 10-éig kapod meg a 2025-re járó jövedelmed, azt még az előző évre kell elszámolni. A szabály a munkaviszonyból származó jövedelmekre és bizonyos társadalombiztosítási ellátásokra is vonatkozik – mutatjuk, mire kell figyelni. A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében nem kizárólag a kifizetés időpontja számít – az is lényeges, …
A jogszabályok nem írnak elő konkrét időpontot vagy kötelezettséget arra, hogy mikor kell egy megbízást tartós megbízási jogviszonyként bejelenteni. A döntés a foglalkoztatót illeti: ha úgy ítéli meg, tartós jogviszonyról van szó, akkor a megfelelő bejelentést meg kell tenni. A tartós megbízás akkor jön létre, ha azt a foglalkoztató így jelenti be az állami adó‑ …
2026-ban a NAV várhatóan kiemelten vizsgálja majd a kis- és középvállalkozások mérlegében kimutatott készpénzállományokat. A cél az adóalap szélesítése, elsősorban tematikus ellenőrzések révén. A hatóság nemcsak a nyilvántartásokat, hanem a pénz tényleges meglétét is ellenőrizheti, ezért érdemes időben felkészülni. Országos ellenőrzési program indulhat, amely elsősorban a házipénztárakban nyilvántartott készpénz, a tagi kölcsönök és a vezetői …
Sokan szeretnék elszámolni az albérletüket a saját cégükben, de ez csak meghatározott feltételek mellett lehetséges, és az esetek többségében ez adóköteles juttatásnak minősül. Nem mindegy, történik-e munkavégzés az ingatlanban, és az sem, hogy milyen kapcsolatban áll a tulajdonos a vállalkozással. Az egyik alapvető tényező, hogy a tulajdonos milyen jogviszonyban áll a céggel. Ha személyesen közreműködik …
Előfordul, hogy egy munkavállaló csak napokkal később hozza be az orvosi igazolást a hiányzásáról – akár már a bérszámfejtés és a bevallás leadása után. Ilyenkor jogos kérdés, hogy kötelező-e módosítani az elszámolásokat. Mutatjuk, mit ír elő a jogszabály, és mire kell figyelni. A munkahelyi hiányzások kezelése akkor sem egyszerű, ha minden információ időben érkezik – …
Előfordul, hogy egy kft. nem természetes személyt, hanem egy másik céget, például egy bt.-t bíz meg az ügyvezetés ellátásával. Ilyenkor a kijelölt természetes személy – aki a bt. nevében jár el – nem kerül közvetlen jogviszonyba a kft.-vel. De mit jelent ez a gyakorlatban? Kell-e bejelenteni, kell-e bevallást készíteni? Az alábbiakból kiderül. Gyakori megoldás, hogy …
Sok munkáltatót és munkavállalót érintő kérdés, hogy a munkaterületre való napi utazás beleszámít-e a munkaidőbe. A helyes elszámolás nemcsak jogi, hanem anyagi szempontból is lényeges. Mutatjuk, mikor tekinthető munkaidőnek az utazás, és milyen esetekben jár érte bér vagy pótlék. A munkaidő fogalmát a Munka Törvénykönyve egyértelműen szabályozza: munkaidőnek számít a munkavégzésre előírt idő, valamint az …
Sok munkavállaló heti vagy havi rendszerességgel utazik haza a családjához, ha távol lakik a munkahelyétől. De vajon mikor és milyen feltételekkel téríthető ennek költsége? Cikkünk bemutatja a hazautazás költségtérítésére vonatkozó szabályokat, és tisztázza a leggyakoribb kérdéseket. A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályait a 39/2010. kormányrendelet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény 25. § (2) bekezdése …
Az áfa törvény előírja, hogy a számlák hitelességét, sértetlenségét és olvashatóságát a megőrzési idő végéig biztosítani kell. Ezt az úgynevezett üzleti ellenőrzési eljárás segítségével lehet teljesíteni, ami a számlák és a tényleges ügyletek közötti kapcsolat megbízható ellenőrzését jelenti – a vállalkozáson belül, a saját folyamataidba illesztve. Az Áfa törvény 168/A. §-a konkrét elvárásokat fogalmaz meg …
Előfordul, hogy a leszállított árut reklamáció miatt visszaveszik, és módosító számlát állítanak ki. De vajon a teljesítési dátum az eredeti számlához igazodjon, vagy a tényleges visszaszállítás napját kell feltüntetni? A következőkben tisztázzuk a jogszabályi előírásokat. A visszáruszámla vagy más módosító okirat mindig az eredeti számlára hivatkozva készül, és ezzel módosítja annak adattartalmát. Az áfatörvény 168. …
Szeptember 15-től jelentős változások léptek életbe az online számlaadat-szolgáltatásban: több korábban figyelmeztetésként kezelt hiba mostantól sikertelen beküldésnek számít. A változások célja az adatok minőségének javítása és az eÁFA rendszer előkészítése, miközben a jövő évtizedre kötelező e-számlázás is a látótávolságon belül van. Az adóhatóság 15 eddigi WARN üzenetet átsorolt ERROR kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a …
Az e-pénztárgép 2025. július 1-jétől vált elérhetővé a vállalkozások számára. Az alkalmazás célja a nyugtaadás egyszerűsítése és digitalizálása, de sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy kinek kell áttérnie, mikor kötelező a nyomtatás, és meddig maradhatnak használatban a hagyományos pénztárgépek. Az e-pénztárgép két változatban érhető el: Nem minden vállalkozás választhat szabadon a két típus közül. …
Szeptember 15-től élesben alkalmazza a NAV a számlaadat-szolgáltatás szigorúbb szabályait. Bizonyos hibák esetén a rendszer már nem figyelmeztető, hanem hibát jelző üzenetet küld, ami a beküldés sikertelenségét is jelenti. Aki nem alkalmazkodik, akár egymillió forintos bírságra is számíthat. A számlaadat-szolgáltatás minden vállalkozás egyik legfontosabb adókötelezettsége, hiszen a NAV ezen keresztül ellenőrzi a gazdasági tranzakciókat. A …
Ha egy társaság éves beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettsége megszűnik, felmerül a kérdés, hogy a meglévő könyvvizsgáló megbízása felmondható-e, és milyen lépéseket kell ehhez megtenni. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan lehet kezelni a helyzetet a jogszabályok szerint. Egyes társaságok a korábbi években már megválasztották könyvvizsgálójukat az éves beszámoló ellenőrzésére. Ha azonban a jogszabályban meghatározott értékhatárok változnak, …
Sok kezdő vállalkozó számára kérdéses, hogy mikor kötelező online pénztárgépet használni, és mikor elegendő a NAV felhőalapú e-pénztárgép-alkalmazása. A válasz attól függ, milyen tevékenységet folytat, és hol történik az értékesítés. Cikkünkben szakértői szemmel járjuk körbe a legfontosabb szabályokat. Ha a vállalkozás olyan kiskereskedelmi tevékenységet folytat, amely az NGM pénztárgép-rendelet alapján online pénztárgép használatát írja elő, …
Az elektronikus számlák megőrzése sok vállalkozó és könyvelő számára látszólag bonyolult feladatnak tűnik, pedig a szabályok egyáltalán nem bonyolultak. A legfontosabb, hogy az elektronikus dokumentumok tartalma érthető, olvasható maradjon, és hosszú távon biztonságosan megőrizhető legyen. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, és bemutatjuk, milyen gyakorlati megoldásokkal lehet eleget tenni az előírásoknak. Magyarországon az elektronikus számlákat kizárólag …
A vállalkozásoknak minden gazdasági eseményről írásos bizonylatot kell készíteniük, de nem minden esetben kötelező számlát kérni. A számviteli szabályok ugyanis többféle dokumentumot is elfogadnak, amelyek alkalmasak lehetnek a költségek igazolására. Cikkünkben bemutatjuk, milyen alternatívák állnak rendelkezésre. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. paragrafusa alapján minden gazdasági eseményt számviteli bizonylattal kell alátámasztani. Ez a …
A különböző támogatási formák – legyen szó jogszabályon alapuló normatív támogatásról vagy pályázati úton elnyert forrásról – eltérő számviteli elszámolást igényelnek. A pontos könyveléshez nemcsak a támogatás jogcímét, de annak időzítését és feltételeit is figyelembe kell venni. A vállalkozások gyakran jutnak olyan támogatásokhoz, amelyek a működésük során felmerülő költségek vagy ráfordítások ellentételezését szolgálják. Ezek elszámolása …
Sokan gondolják úgy, hogy ha egy Kft. már nem működik, egyszerűen csak le kell zárni – de mi történik, ha a cég nyakán még ott van egy korábban adott tagi kölcsön? Ez a helyzet különösen gyakori akkor, ha a cégvezető saját pénzéből fedezte a járulékokat vagy más kiadásokat, és ez idővel komoly összegű tagi hitellé …
2025. július 1‑jén új fejezet nyílt a magyarországi nyugtaadásban. A Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal (NAV) két vadonatúj, saját fejlesztésű mobilalkalmazást tett közzé – a NAV ePénztárgépet és a NAV eNyugta‑t –, amelyek ingyenesen letölthetők az App Store‑ból és a Google Play Áruházból. A megoldás önkéntes, ugyanakkor több százezer vállalkozás számára kínál azonnali, papírmentes alternatívát a hagyományos pénztárgépek és nyugtatömbök helyett. …
Ha egy szerződés szerint a teljes díjat előlegként fizetik ki, felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e még külön végszámlát kiállítani. A gyakorlatban ez sok adminisztrációt jelenthet, így hasznos tudni, mikor lehet ezt a lépést megspórolni.Cikkünkben bemutatjuk, mikor elegendő az előlegszámla kibocsátása, és mikor hagyható el a nullás végszámla az adózó jogi álláspontja szerint. Az előleg bizonylatolása …
Június 16-tól újabb vállalkozások kapják kézhez a NAV figyelmeztető levelét – ezúttal azok, akik az alanyi adómentesség értékhatárát lépték túl. A hatóság szerint ez nemcsak figyelmeztetés, hanem egyfajta lehetőség is: ha időben lépsz, elkerülheted a bírságot vagy akár egy teljes adóellenőrzést is. De mit jelent pontosan az adategyeztetés, és hogyan reagálj rá? A Nemzeti Adó- …
Sok vállalkozás fut bele abba a helyzetbe, hogy az ügyfél több előleget fizet, mint amennyibe végül a szolgáltatás kerül. Mi történik ilyenkor? Lehet-e a végszámlán negatív összeg? A kérdés nemcsak logisztikai, hanem jogi szempontból is fontos – ugyanis az áfatörvény egyértelműen meghúzza a határokat. Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a végszámla egy negatív összeggel „elszámolja” …
Sokak életében előfordul, hogy főállásuk mellett vállalkozást is visznek. De mi történik akkor, ha valaki keresőképtelennek minősül a munkaviszonyában – például táppénzen van –, miközben a vállalkozásában még lenne néhány befejezetlen teendő? Vajon lehet-e ilyenkor dolgozni, számlázni? A válasz nem fekete-fehér, de van rá jogszerű megoldás. A keresőképtelenség – vagyis az, amikor valaki egészségügyi okból …
Az egyszerűsített foglalkoztatásban gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak kell-e figyelnie az óradíj felső határára, vagy elegendő a napi mentesített keret betartása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályokat és választ adunk arra, hogy például egy heti pár órára alkalmazott takarító esetében hogyan kell kezelni az óradíj és a napi bér kérdését. Az egyszerűsített …
Végszámla kiállításakor gyakori kérdés, hogy az előleg milyen árfolyamon szerepeljen a bizonylaton, különösen akkor, ha euróban vagy más devizában történik az ügylet. A helyes árfolyam alkalmazása nemcsak számviteli, hanem áfa szempontból is kulcsfontosságú. Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni? Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni?Az előleg és a végszámla elszámolásakor két különböző árfolyamot kell figyelembe venni, mivel …
Lehet, hogy a pénztárgép-összesítőd olyan tételeket is tartalmaz, amiket már egyszer számláztál? Nem vagy egyedül a kérdéssel – és nem árt tisztán látni. Összeszedtük mikre kell figyelned, hogy elkerülhesd a dupla rögzítést és az ezzel járó kellemetlen következményeket. Ha számlázóprogramot és pénztárgépet is használsz a vállalkozásodban, könnyen előfordulhat, hogy ugyanazt az eladást kétszer is rögzíted …
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése szerint február 28-áig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az alanyi adómentesség új szabályaira. Az értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg 18 millió forintra emelkedett, ami kedvező lehetőséget jelenthet azoknak a kisvállalkozóknak, akik az előző években túllépték a korábbi 12 milliós áfamentes határt, de az új 18 millió forintos határt még nem érték el.
A 2025-ös év jelentős változásokat hoz a számviteli szabályozásban, amelyeket a 2000. évi C. törvény, azaz a Számviteli törvény módosításai tartalmaznak. Az új rendelkezések célja a számviteli szabályok korszerűsítése, a nemzetközi előírásokhoz való igazodás, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése.
Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek a beszámolókészítés, az önköltségszámítási szabályzat és a könyvvizsgálati kötelezettség területét érintik.
A könyvelési gyakorlatban gyakran felmerülő kérdés, hogy az online számlaadatok alapján hogyan könyvelhetőek a bejövő számlák, különösen akkor, ha az ügyfél nem rendelkezik a számla fizikai másolatával. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt egy olvasói kérdésre ebben a témában.
A munkáltatók gyakran kínálnak különféle juttatásokat a munkavállalóknak, mint például a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítését. Egy ilyen juttatás esetén felmerülhet a kérdés, hogy a munkáltató előírhatja-e, hogy csak számla ellenében térítse meg a buszbérlet árát. A jogi keretek és a gyakorlati megvalósítás szempontjából is fontos megvizsgálni ezt a kérdést.
A kriptovaluták a digitális kor újításai, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi tranzakciók világában. Azonban a hagyományos pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptovaluták számviteli kezelése komoly kihívásokat jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet szabályosan nyilvántartani a kriptovalutákat, hogyan kell elszámolni a velük kapcsolatos ügyleteket, és milyen módszerekkel végezhető el az év végi értékelés.
A fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználása kritikus fontosságú a vállalkozások számára. A tárgyi eszközök beszerzése nem mindig azonnali, és a beruházások időzítése is kihívást jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a fejlesztési tartalék felhasználásának jogi és pénzügyi aspektusait.
A kivételes szabály értelmében, ha egy kapcsolt fél magánszemély, akkor nincs szükség módosító tételekre. Ez azt jelenti, hogy a közte és más fél közötti szerződések esetén, ahol az ár eltér a piaci ártól, nem kell semmilyen módosítást végrehajtani, legyen az növelő vagy csökkentő korrekció. Ha azonban kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ahol az ár (amit az áfa nélküli összegként számolnak) magasabb vagy alacsonyabb, mint amit független felek használnak egymás között azonos körülmények között (ez a szokásos piaci ár), akkor ezt a különbséget ki kell egyenlíteni az adózás előtti eredmények között. Ezt a változtatást be kell vezetni a Tao. tv. előírásai szerint, függetlenül más korrekciós jogcímektől.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint folyamatosan nő a nonprofit szervezetek száma, ami miatt egyre több üzleti tranzakciót hajtanak végre közöttük a „hagyományos” vállalatok. Ezek az ügyletek természetesen magukban foglalják az adományozásokat is.
2023. július 15-től új lehetőség nyílik a mezőgazdasági őstermelők számára, hogy a tevékenységükhöz használt eszközök értékesítéséből származó bevételt csökkentsék az igazolt költségek és az értékcsökkenési leírás mellett a vásárolt tárgyi eszközök beruházási költségeivel is. Az új szabályokat nem csak az elkövetkező értékesítésekre, hanem 2022. január 1. után értékesített eszközök esetére is alkalmazhatják a mezőgazdasági őstermelők.
Az üzleti utak költségeinek elszámolása független az évszakoktól, de nyáron fontos nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő dokumentációra. A nyári időszakban ugyanis könnyebben felhívhatják magukra a revizorok figyelmét az adózók, különösen akkor, ha népszerű üdülőhelyekre történő utazásokat számolnak el üzleti céllal.
A mezőgazdasági termelők sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amikor termékeik ellenértékére várnak, vagy tisztességtelen piaci szereplőkkel találják szemben magukat. A 2025. január 1-jén hatályba lépő termelővédelmi törvénycsomag célja, hogy védje a termelőket a fizetési visszaélésektől és a tisztességtelen piaci szereplőktől. Az új szabályozás nemcsak a késedelmes fizetőket szankcionálja, hanem megakadályozza, hogy a csődös cégek vezetői tovább folytathassák tevékenységüket a mezőgazdasági szektorban. Lássuk a legfontosabb változásokat és azok hatásait!
A közösségi platformok, mint a TikTok, YouTube vagy Instagram, hatalmas népszerűségnek örvendenek napjainkban. Sokan nem csak hobbiként, hanem komoly jövedelemforrásként is tekintenek ezekre a platformokra. De vajon hogyan adóznak a platformokon keresztül realizált bevételek Magyarországon?
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
