június 4. -
EUR 403,26
USD 353,36
Sok vállalkozás fut bele abba a helyzetbe, hogy az ügyfél több előleget fizet, mint amennyibe végül a szolgáltatás kerül. Mi történik ilyenkor? Lehet-e a végszámlán negatív összeg? A kérdés nemcsak logisztikai, hanem jogi szempontból is fontos – ugyanis az áfatörvény egyértelműen meghúzza a határokat. Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a végszámla egy negatív összeggel „elszámolja” …
Sokak életében előfordul, hogy főállásuk mellett vállalkozást is visznek. De mi történik akkor, ha valaki keresőképtelennek minősül a munkaviszonyában – például táppénzen van –, miközben a vállalkozásában még lenne néhány befejezetlen teendő? Vajon lehet-e ilyenkor dolgozni, számlázni? A válasz nem fekete-fehér, de van rá jogszerű megoldás. A keresőképtelenség – vagyis az, amikor valaki egészségügyi okból …
Az egyszerűsített foglalkoztatásban gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak kell-e figyelnie az óradíj felső határára, vagy elegendő a napi mentesített keret betartása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályokat és választ adunk arra, hogy például egy heti pár órára alkalmazott takarító esetében hogyan kell kezelni az óradíj és a napi bér kérdését. Az egyszerűsített …
Végszámla kiállításakor gyakori kérdés, hogy az előleg milyen árfolyamon szerepeljen a bizonylaton, különösen akkor, ha euróban vagy más devizában történik az ügylet. A helyes árfolyam alkalmazása nemcsak számviteli, hanem áfa szempontból is kulcsfontosságú. Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni? Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni?Az előleg és a végszámla elszámolásakor két különböző árfolyamot kell figyelembe venni, mivel …
Lehet, hogy a pénztárgép-összesítőd olyan tételeket is tartalmaz, amiket már egyszer számláztál? Nem vagy egyedül a kérdéssel – és nem árt tisztán látni. Összeszedtük mikre kell figyelned, hogy elkerülhesd a dupla rögzítést és az ezzel járó kellemetlen következményeket. Ha számlázóprogramot és pénztárgépet is használsz a vállalkozásodban, könnyen előfordulhat, hogy ugyanazt az eladást kétszer is rögzíted …
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése szerint február 28-áig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az alanyi adómentesség új szabályaira. Az értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg 18 millió forintra emelkedett, ami kedvező lehetőséget jelenthet azoknak a kisvállalkozóknak, akik az előző években túllépték a korábbi 12 milliós áfamentes határt, de az új 18 millió forintos határt még nem érték el.
A 2025-ös év jelentős változásokat hoz a számviteli szabályozásban, amelyeket a 2000. évi C. törvény, azaz a Számviteli törvény módosításai tartalmaznak. Az új rendelkezések célja a számviteli szabályok korszerűsítése, a nemzetközi előírásokhoz való igazodás, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése.
Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek a beszámolókészítés, az önköltségszámítási szabályzat és a könyvvizsgálati kötelezettség területét érintik.
A könyvelési gyakorlatban gyakran felmerülő kérdés, hogy az online számlaadatok alapján hogyan könyvelhetőek a bejövő számlák, különösen akkor, ha az ügyfél nem rendelkezik a számla fizikai másolatával. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt egy olvasói kérdésre ebben a témában.
A munkáltatók gyakran kínálnak különféle juttatásokat a munkavállalóknak, mint például a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítését. Egy ilyen juttatás esetén felmerülhet a kérdés, hogy a munkáltató előírhatja-e, hogy csak számla ellenében térítse meg a buszbérlet árát. A jogi keretek és a gyakorlati megvalósítás szempontjából is fontos megvizsgálni ezt a kérdést.
A kriptovaluták a digitális kor újításai, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi tranzakciók világában. Azonban a hagyományos pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptovaluták számviteli kezelése komoly kihívásokat jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet szabályosan nyilvántartani a kriptovalutákat, hogyan kell elszámolni a velük kapcsolatos ügyleteket, és milyen módszerekkel végezhető el az év végi értékelés.
A fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználása kritikus fontosságú a vállalkozások számára. A tárgyi eszközök beszerzése nem mindig azonnali, és a beruházások időzítése is kihívást jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a fejlesztési tartalék felhasználásának jogi és pénzügyi aspektusait.
A kivételes szabály értelmében, ha egy kapcsolt fél magánszemély, akkor nincs szükség módosító tételekre. Ez azt jelenti, hogy a közte és más fél közötti szerződések esetén, ahol az ár eltér a piaci ártól, nem kell semmilyen módosítást végrehajtani, legyen az növelő vagy csökkentő korrekció. Ha azonban kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ahol az ár (amit az áfa nélküli összegként számolnak) magasabb vagy alacsonyabb, mint amit független felek használnak egymás között azonos körülmények között (ez a szokásos piaci ár), akkor ezt a különbséget ki kell egyenlíteni az adózás előtti eredmények között. Ezt a változtatást be kell vezetni a Tao. tv. előírásai szerint, függetlenül más korrekciós jogcímektől.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint folyamatosan nő a nonprofit szervezetek száma, ami miatt egyre több üzleti tranzakciót hajtanak végre közöttük a „hagyományos” vállalatok. Ezek az ügyletek természetesen magukban foglalják az adományozásokat is.
2023. július 15-től új lehetőség nyílik a mezőgazdasági őstermelők számára, hogy a tevékenységükhöz használt eszközök értékesítéséből származó bevételt csökkentsék az igazolt költségek és az értékcsökkenési leírás mellett a vásárolt tárgyi eszközök beruházási költségeivel is. Az új szabályokat nem csak az elkövetkező értékesítésekre, hanem 2022. január 1. után értékesített eszközök esetére is alkalmazhatják a mezőgazdasági őstermelők.
Az üzleti utak költségeinek elszámolása független az évszakoktól, de nyáron fontos nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő dokumentációra. A nyári időszakban ugyanis könnyebben felhívhatják magukra a revizorok figyelmét az adózók, különösen akkor, ha népszerű üdülőhelyekre történő utazásokat számolnak el üzleti céllal.
A magyar kormány január 25-én két új kormányrendeletet tett közzé a Magyar Közlöny 2025. évi 6. számában. Ezek közül az egyik, az 5/2025. kormányrendelet, jelentős változást hoz az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességében. A rendelet értelmében a korábbi 12 millió forintos értékhatár 18 millió forintra emelkedik, ami számos vállalkozás számára könnyebbséget jelenthet. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az új szabályozásról.
Megkönnyítené az anyagi terheket a fiatalabb gazdáknak és a kisebb árbevételű őstermelőknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Egy friss döntés értelmében százezreknek jár automatikus tagdíjkedvezmény – mutatjuk a részleteket. 30% tagdíjkedvezmény jár automatikusan az alábbi kamarai tagoknak: Fontos: Ha valaki több feltételnek is megfelel, csak egy kedvezményt vehet igénybe. A nehéz helyzetben lévő gazdákat – például …
Április közepétől új feltételekkel igényelhető az otthonfelújítási támogatás, amely jelentősen kedvezhet azoknak, akik most vásárolnának korszerűsítésre szoruló házat. Az idei szabálymódosítások a kereslet élénkülését hozhatják a családi házak piacán. Frissen vásárolt házakra is kérhető támogatás 2025. április 15-től már azok is jogosultak lehetnek az otthonfelújítási támogatásra, akik újonnan vásárolnak felújítandó családi házat. Korábban kizárólag a …
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
