július 22. -
EUR 399,28
USD 341,29
Sokan gondolják úgy, hogy ha egy Kft. már nem működik, egyszerűen csak le kell zárni – de mi történik, ha a cég nyakán még ott van egy korábban adott tagi kölcsön? Ez a helyzet különösen gyakori akkor, ha a cégvezető saját pénzéből fedezte a járulékokat vagy más kiadásokat, és ez idővel komoly összegű tagi hitellé …
2025. július 1‑jén új fejezet nyílt a magyarországi nyugtaadásban. A Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal (NAV) két vadonatúj, saját fejlesztésű mobilalkalmazást tett közzé – a NAV ePénztárgépet és a NAV eNyugta‑t –, amelyek ingyenesen letölthetők az App Store‑ból és a Google Play Áruházból. A megoldás önkéntes, ugyanakkor több százezer vállalkozás számára kínál azonnali, papírmentes alternatívát a hagyományos pénztárgépek és nyugtatömbök helyett. …
Ha egy szerződés szerint a teljes díjat előlegként fizetik ki, felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e még külön végszámlát kiállítani. A gyakorlatban ez sok adminisztrációt jelenthet, így hasznos tudni, mikor lehet ezt a lépést megspórolni.Cikkünkben bemutatjuk, mikor elegendő az előlegszámla kibocsátása, és mikor hagyható el a nullás végszámla az adózó jogi álláspontja szerint. Az előleg bizonylatolása …
Június 16-tól újabb vállalkozások kapják kézhez a NAV figyelmeztető levelét – ezúttal azok, akik az alanyi adómentesség értékhatárát lépték túl. A hatóság szerint ez nemcsak figyelmeztetés, hanem egyfajta lehetőség is: ha időben lépsz, elkerülheted a bírságot vagy akár egy teljes adóellenőrzést is. De mit jelent pontosan az adategyeztetés, és hogyan reagálj rá? A Nemzeti Adó- …
Sok vállalkozás fut bele abba a helyzetbe, hogy az ügyfél több előleget fizet, mint amennyibe végül a szolgáltatás kerül. Mi történik ilyenkor? Lehet-e a végszámlán negatív összeg? A kérdés nemcsak logisztikai, hanem jogi szempontból is fontos – ugyanis az áfatörvény egyértelműen meghúzza a határokat. Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a végszámla egy negatív összeggel „elszámolja” …
Sokak életében előfordul, hogy főállásuk mellett vállalkozást is visznek. De mi történik akkor, ha valaki keresőképtelennek minősül a munkaviszonyában – például táppénzen van –, miközben a vállalkozásában még lenne néhány befejezetlen teendő? Vajon lehet-e ilyenkor dolgozni, számlázni? A válasz nem fekete-fehér, de van rá jogszerű megoldás. A keresőképtelenség – vagyis az, amikor valaki egészségügyi okból …
Az egyszerűsített foglalkoztatásban gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak kell-e figyelnie az óradíj felső határára, vagy elegendő a napi mentesített keret betartása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályokat és választ adunk arra, hogy például egy heti pár órára alkalmazott takarító esetében hogyan kell kezelni az óradíj és a napi bér kérdését. Az egyszerűsített …
Végszámla kiállításakor gyakori kérdés, hogy az előleg milyen árfolyamon szerepeljen a bizonylaton, különösen akkor, ha euróban vagy más devizában történik az ügylet. A helyes árfolyam alkalmazása nemcsak számviteli, hanem áfa szempontból is kulcsfontosságú. Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni? Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni?Az előleg és a végszámla elszámolásakor két különböző árfolyamot kell figyelembe venni, mivel …
Lehet, hogy a pénztárgép-összesítőd olyan tételeket is tartalmaz, amiket már egyszer számláztál? Nem vagy egyedül a kérdéssel – és nem árt tisztán látni. Összeszedtük mikre kell figyelned, hogy elkerülhesd a dupla rögzítést és az ezzel járó kellemetlen következményeket. Ha számlázóprogramot és pénztárgépet is használsz a vállalkozásodban, könnyen előfordulhat, hogy ugyanazt az eladást kétszer is rögzíted …
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése szerint február 28-áig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az alanyi adómentesség új szabályaira. Az értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg 18 millió forintra emelkedett, ami kedvező lehetőséget jelenthet azoknak a kisvállalkozóknak, akik az előző években túllépték a korábbi 12 milliós áfamentes határt, de az új 18 millió forintos határt még nem érték el.
A 2025-ös év jelentős változásokat hoz a számviteli szabályozásban, amelyeket a 2000. évi C. törvény, azaz a Számviteli törvény módosításai tartalmaznak. Az új rendelkezések célja a számviteli szabályok korszerűsítése, a nemzetközi előírásokhoz való igazodás, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése.
Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek a beszámolókészítés, az önköltségszámítási szabályzat és a könyvvizsgálati kötelezettség területét érintik.
A könyvelési gyakorlatban gyakran felmerülő kérdés, hogy az online számlaadatok alapján hogyan könyvelhetőek a bejövő számlák, különösen akkor, ha az ügyfél nem rendelkezik a számla fizikai másolatával. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt egy olvasói kérdésre ebben a témában.
A munkáltatók gyakran kínálnak különféle juttatásokat a munkavállalóknak, mint például a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítését. Egy ilyen juttatás esetén felmerülhet a kérdés, hogy a munkáltató előírhatja-e, hogy csak számla ellenében térítse meg a buszbérlet árát. A jogi keretek és a gyakorlati megvalósítás szempontjából is fontos megvizsgálni ezt a kérdést.
A kriptovaluták a digitális kor újításai, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi tranzakciók világában. Azonban a hagyományos pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptovaluták számviteli kezelése komoly kihívásokat jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet szabályosan nyilvántartani a kriptovalutákat, hogyan kell elszámolni a velük kapcsolatos ügyleteket, és milyen módszerekkel végezhető el az év végi értékelés.
A fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználása kritikus fontosságú a vállalkozások számára. A tárgyi eszközök beszerzése nem mindig azonnali, és a beruházások időzítése is kihívást jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a fejlesztési tartalék felhasználásának jogi és pénzügyi aspektusait.
A kivételes szabály értelmében, ha egy kapcsolt fél magánszemély, akkor nincs szükség módosító tételekre. Ez azt jelenti, hogy a közte és más fél közötti szerződések esetén, ahol az ár eltér a piaci ártól, nem kell semmilyen módosítást végrehajtani, legyen az növelő vagy csökkentő korrekció. Ha azonban kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ahol az ár (amit az áfa nélküli összegként számolnak) magasabb vagy alacsonyabb, mint amit független felek használnak egymás között azonos körülmények között (ez a szokásos piaci ár), akkor ezt a különbséget ki kell egyenlíteni az adózás előtti eredmények között. Ezt a változtatást be kell vezetni a Tao. tv. előírásai szerint, függetlenül más korrekciós jogcímektől.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint folyamatosan nő a nonprofit szervezetek száma, ami miatt egyre több üzleti tranzakciót hajtanak végre közöttük a „hagyományos” vállalatok. Ezek az ügyletek természetesen magukban foglalják az adományozásokat is.
2023. július 15-től új lehetőség nyílik a mezőgazdasági őstermelők számára, hogy a tevékenységükhöz használt eszközök értékesítéséből származó bevételt csökkentsék az igazolt költségek és az értékcsökkenési leírás mellett a vásárolt tárgyi eszközök beruházási költségeivel is. Az új szabályokat nem csak az elkövetkező értékesítésekre, hanem 2022. január 1. után értékesített eszközök esetére is alkalmazhatják a mezőgazdasági őstermelők.
Az üzleti utak költségeinek elszámolása független az évszakoktól, de nyáron fontos nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő dokumentációra. A nyári időszakban ugyanis könnyebben felhívhatják magukra a revizorok figyelmét az adózók, különösen akkor, ha népszerű üdülőhelyekre történő utazásokat számolnak el üzleti céllal.
A NAV két és fél hónappal elhalasztotta az online számlaadat-szolgáltatás szigorítását: a korábban július 1-jére tervezett változások szeptember 15-én lépnek életbe. A döntés hátterében a cégek technikai felkészületlensége áll. A szakértők szerint most érdemes kihasználni az időt, és rendbe tenni az adatküldési folyamatokat – különben súlyos adózási következmények jöhetnek. Az adóhatóság szeptember közepére tolta annak …
2025.január 1-jétől jelentős változás lép életbe az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásában, amely az online oktatásokra, kiállításokra, vásárokra és más hasonló eseményekre vonatkozik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok módosulnak, különös tekintettel a virtuális jelenléttel szervezett rendezvényekre. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és azok hatását.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fontos szerepet játszik a magyarországi társadalombiztosítási rendszerben, hiszen ebből a befizetésből finanszírozzák a közegészségügyi ellátásokat. Azonban nem mindenkinek kell fizetnie ezt a járulékot, és sokak számára kérdéses lehet, hogy kinek, mikor, és milyen összeget szükséges befizetni. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az egészségügyi szolgáltatási járulék rendszerét, szabályait, és példákon keresztül segítünk megérteni, hogy egyes esetekben mikor áll fenn fizetési kötelezettség.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
