november 3. -
EUR 386,98
USD 336,07
Az áfa törvény előírja, hogy a számlák hitelességét, sértetlenségét és olvashatóságát a megőrzési idő végéig biztosítani kell. Ezt az úgynevezett üzleti ellenőrzési eljárás segítségével lehet teljesíteni, ami a számlák és a tényleges ügyletek közötti kapcsolat megbízható ellenőrzését jelenti – a vállalkozáson belül, a saját folyamataidba illesztve. Az Áfa törvény 168/A. §-a konkrét elvárásokat fogalmaz meg …
Előfordul, hogy a leszállított árut reklamáció miatt visszaveszik, és módosító számlát állítanak ki. De vajon a teljesítési dátum az eredeti számlához igazodjon, vagy a tényleges visszaszállítás napját kell feltüntetni? A következőkben tisztázzuk a jogszabályi előírásokat. A visszáruszámla vagy más módosító okirat mindig az eredeti számlára hivatkozva készül, és ezzel módosítja annak adattartalmát. Az áfatörvény 168. …
Szeptember 15-től jelentős változások léptek életbe az online számlaadat-szolgáltatásban: több korábban figyelmeztetésként kezelt hiba mostantól sikertelen beküldésnek számít. A változások célja az adatok minőségének javítása és az eÁFA rendszer előkészítése, miközben a jövő évtizedre kötelező e-számlázás is a látótávolságon belül van. Az adóhatóság 15 eddigi WARN üzenetet átsorolt ERROR kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a …
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb adategyeztetési kampányt indít, amely a nullás áfabevallást benyújtó vállalkozókat célozza, ha az online számlaadatok szerint forgalmuk volt 2025 júliusában. Az akció célja az eltérések felderítése és a hibák gyors, szankciómentes rendezése. Az eltérések mögött többnyire egyszerű hibák állnak: téves kitöltés, adminisztrációs tévedés vagy figyelmetlenség. Ugyanakkor az adategyeztetés révén …
Szeptember 30-án lejár a határidő: eddig kérhetik vissza a magyar cégek a 2024-ben külföldön megfizetett áfát. Aki elmulasztja, később már nem pótolhatja a kérelmet. Érdemes időben lépni, mert a folyamat több buktatót is rejt. Közeleg a szeptember végi határidő, amely döntő fontosságú azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2024-ben más uniós országokban vagy bizonyos harmadik államokban fizettek …
Sok vállalkozás találkozik azzal a helyzettel, hogy jelentős összegű áfa halmozódik fel, amelyet visszaigényelnének. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés: automatikusan megvizsgálja-e a NAV a visszatérítést, és pontosan milyen dokumentumokra lehet szükség a folyamat során. Az áfa kiutalása előtti vizsgálat nem önálló ellenőrzési forma, hanem az adóellenőrzés részeként jelenik meg az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. …
Az áfa-ellenőrzések gyakran összetett és időigényes folyamatok, különösen, ha egy ügylet láncolatában több adózót is vizsgálni kell. A jogszabályok azonban lehetőséget biztosítanak a határidők meghosszabbítására, így az adóhatóság kellő időt kap a pontos megállapításokhoz. Az általános forgalmi adó ellenőrzése során előfordulhat, hogy egy ügylet láncolata több adózót érint. Ilyen esetekben az ellenőrzés nemcsak időigényes, de …
Egy másik országba költözve nemcsak a mindennapi élet változik meg, hanem az is, hogy hol és milyen szabályok szerint kell adót fizetni, illetve társadalombiztosítási járulékot teljesíteni. Egyéni vállalkozóként ez még összetettebb lehet, hiszen a telephely, a megbízók és a családi juttatások mind befolyásolják a kötelezettségeket. Nézzük, mire érdemes figyelni. Jó példa a fentiekre az Adózónát …
Sokan úgy gondolják, hogy a nonprofit szervezetek automatikusan mentesek minden adófizetési kötelezettség alól. Az áfa szempontjából azonban ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Egy civil szervezet is lehet áfaalany – de vajon mikor, és milyen tevékenységek váltják ezt ki? Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor vonatkoznak az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok a nonprofit szektor szereplőire. A …
Szeptember közepétől élesedik a NAV online számla rendszerének új validációs szabályrendszere. A változtatások célja a pontosabb adatszolgáltatás és a jobb adatminőség – de ezekhez a vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell. Cikkünk segít eligazodni az új WARN és ERROR üzenetek között, és megmutatja, mire érdemes figyelni a fejlesztés és a napi számlázás során. A NAV célja továbbra …
Mi történik, ha egy taxis vállalkozás kizárólag adóköteles tevékenységet végez, és minden autót csak munkára használ? Jogosult ilyenkor az üzemanyag áfájának visszaigénylésére? A kérdés logikusnak tűnik – a válasz viszont meglehetősen szigorú. Egy normál áfaalanyként működő, személyszállításra szakosodott kft. felvetette: mivel a tevékenységük 100%-ban adóköteles, és a céges járművek kizárólag munkavégzésre szolgálnak, vajon levonható-e az …
Az építőiparban már szinte rutin, de más szektorokban is előfordul, hogy a megrendelő a teljesítést egy külön dokumentumban, úgynevezett teljesítésigazolásban is megerősíti. De vajon van ennek jelentősége az áfafizetési kötelezettség szempontjából? A válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A magyar áfatörvény szerint az adókötelezettség alapja a „teljesítés”, vagyis az az esemény, amikor egy ügylet ténylegesen megvalósul …
Az alanyi áfamentesség értékhatárának visszamenőleges emelése jelentős hatással lehet a hazai vállalkozók adózási helyzetére. Nagy Márton pénzügyminiszter bejelentése szerint 2025. január 1-jétől az alanyi áfamentesség értékhatára 12 millió forintról 18 millió forintra nő. De vajon ez jogilag lehetséges? Mi lesz azokkal a vállalkozókkal, akik az eddigi szabályok szerint 12 millió forintot meghaladó bevételük miatt áfásként folytatták működésüket? Cikkünkben megvizsgáljuk a legfontosabb kérdéseket és buktatókat.
2025.január 1-jétől jelentős változás lép életbe az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásában, amely az online oktatásokra, kiállításokra, vásárokra és más hasonló eseményekre vonatkozik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok módosulnak, különös tekintettel a virtuális jelenléttel szervezett rendezvényekre. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és azok hatását.
2025 jelentős változásokat hoz a határon átnyúló alanyi adómentesség szabályozásában az Európai Unióban. A kisvállalkozások számára a hozzáadottérték-adó (áfa) adminisztráció egyszerűsödhet, ugyanakkor az új szabályok alkalmazásához pontos ismeretek szükségesek. Az alábbi cikkben bemutatjuk az új rendelkezéseket, az átmeneti szabályokat, és a legfontosabb teendőket azok számára, akik érintettek az új előírásokban.
Az ingatlanpiacot érintő adózási szabályok jelentős hatással vannak a vásárlók és a beruházók döntéseire. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrégiben kiadott tájékoztatója szerint az új építésű lakások 5 százalékos áfája 2025. január 1-jétől további két évig érvényben marad. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb részleteket, a kedvezményes áfa feltételeit és annak hatásait az ingatlanpiacra.
Az év végi időszak nemcsak a mérlegkészítés és az ünnepi készülődés ideje, hanem a fontos adózási döntéseké is. Az általános forgalmi adó (áfa) és a környezetvédelmi termékdíj (termékdíj) területén több olyan lehetőség áll a vállalkozások előtt, amelyek megfelelő időzítéssel nemcsak az adóterheket optimalizálhatják, de az adminisztrációt is jelentősen csökkenthetik. Az alábbiakban részletezzük az év végén és az év elején hozható legfontosabb döntéseket, valamint azok gyakorlati hatásait.
Cikksorozatunk záró részében az áfalevonási jog speciális rendelkezéseit vizsgáljuk meg, amelyek kulcsfontosságúak a tárgyi eszközök és egyéb különleges esetek kezelésében. Az előző részekben részletesen bemutattuk az áfalevonási jog alapvető szabályait, az ügylettípusokat, az időintervallumokat, valamint az arányosítási szabályokat. Most fókuszáljunk a speciális levonási jogokra és a figyelési időszak szabályozására.
Az áfa levonásának szabályai bonyolultnak tűnhetnek, azonban megfelelő tájékozottsággal elkerülhetők a hibák. Többrészes cikksorozatunk célja, hogy érthető módon mutassa be az általános forgalmi adó levonásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az eddigi részekben már érintettük a számlázási szabályokat, az ügylettípusokat és az adóalanyi státusz meghatározását. A mostani részben a tevékenységek szerepét vizsgáljuk az áfalevonási jog érvényesítésében.
Az általános forgalmi adó (áfa) levonási joga az egyik legfontosabb témakör az adózásban. Ötrészes cikksorozatunk célja, hogy részletesen és érthetően bemutassuk az áfalevonási jog szabályait. Az eddigi részekben a jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a számlázási előírásokat, az ügylettípusokat és az adóalanyiság fogalmát vizsgáltuk. Most az időintervallumokra, az adólevonási jog alapjára, valamint az adólevonható összeg meghatározására összpontosítunk. Ez az írás különösen hasznos lehet könyvelőknek, pénzügyi szakembereknek és vállalkozóknak, akik szeretnék elkerülni a leggyakoribb hibákat.
Az általános forgalmi adó (áfa) levonási jogának helyes alkalmazása kiemelkedően fontos a vállalkozások számára. Többrészes cikkünk első részében bemutattuk az adólevonási jog alapvető feltételeit, míg a második részben a számlázásra vonatkozó előírásokat tárgyaltuk. Mostani, harmadik részünk az áfaügyek különböző típusaira koncentrál, és részletesen ismertetjük, hogyan befolyásolják ezek az ügyletek az áfalevonási jog érvényesíthetőségét.
Az áfalevonási jog gyakorlása nem egyszerű feladat, és a számla ennek egyik legfontosabb eleme. Cikksorozatunk mostani részében részletesen bemutatjuk, milyen előírások és szabályok vonatkoznak a számlára mint speciális okiratra, és hogyan befolyásolják ezek a feltételek az áfalevonási lehetőséget. Legyen szó a számla adattartalmáról, kiállításának időpontjáról vagy a speciális jogállású adóalanyokról, mindegyik tényező kulcsszerepet játszik az áfalevonás szempontjából.
Az áfa (általános forgalmi adó) levonási joga az egyik legfontosabb, de egyben legbonyolultabb terület is a vállalkozások számára. Az áfatörvény számos feltételt és kitételt fogalmaz meg, amelyek betartása alapvető ahhoz, hogy egy vállalkozás élhessen ezzel a joggal. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk az áfalevonási jog alapvető kérdéseit és feltételeit, hogy segítséget nyújtsunk a gazdálkodóknak az adózás ezen aspektusának megértésében. Nézzük meg, milyen esetekben van lehetőség az áthárított általános forgalmi adó levonására, és milyen szabályok vonatkoznak rá!
Egy belföldi gazdálkodó egység nem csak belföldről, hanem az Európai Unión kívüli országokból is beszerezhet termékeket. Ezeket a beszerzéseket termékimportnak nevezzük, feltéve, hogy a termékek még nincsenek szabadforgalomban Magyarországon. Cikkünkben az importügylet adózási kérdéseit járjuk körbe.
Az online pénztárgépek adatai és az online számlaadatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valós időben nyomon követi egy vállalkozás tevékenységét, forgalmát, valamint azokat a partnereket, akiktől bevétel származik. Az adatbázisok segítségével pontosan megfigyelhető, hogy egy alanyi adómentességet választó vállalkozó mikor lépi át a naptári évenkénti 12 millió forintos árbevétel korlátját. Az e feletti bevételek után az adómentességet meghaladó összegű áfa kiszámítása, bevallása és megfizetése kötelezővé válik.
Az adózóknak éves bevallásra vonatkozó szabályozások szerint lehetőségük van negyedévenkénti, vagy akár havonkénti elszámolásra és bevallásra. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) azonban szigorú feltételek mellett engedélyezheti a gyakoribb elszámolást. A gyakoribb elszámolás engedélyezése különösen akkor lehetséges, ha az adózót terhelő, levonható, előzetesen felszámított ÁFA magasabb, mint az általa áthárított általános forgalmi adó. Emellett, ha az adózó beruházást hajt végre, szintén jogosult lehet a gyakoribb elszámolásra.
Az EgészségAblak mobilalkalmazás frissítése jelentős újdonságot hoz a társadalombiztosítási jogviszony ellenőrzésében, amelyről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő adott hírt. A bevezetett „tb-lámpa” menüpont a felhasználók számára lehetőséget biztosít arra, hogy naprakészen ellenőrizzék tajszámuk érvényességét és egészségbiztosítási jogviszonyuk státuszát.
A bérbeadás során számos jogi és pénzügyi kérdés merülhet fel, melyekre érdemes előre felkészülni. Egy ilyen fontos eszköz lehet az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amit a köznyelvben gyakran “kiköltözési nyilatkozatként” emlegetnek. Azonban ez a közokirat nem csak a kiköltözésről szól, hanem számos egyéb kötelezettséget is magában foglalhat.
Az orvosi igazolások fontos szerepet játszanak az szja személyi kedvezmények igénybevételében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb tájékoztatója szerint a háziorvosoknak és szakorvosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az elektronikus adatszolgáltatásra.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
