április 24. -
EUR 408,55
USD 357,97
Az építőiparban már szinte rutin, de más szektorokban is előfordul, hogy a megrendelő a teljesítést egy külön dokumentumban, úgynevezett teljesítésigazolásban is megerősíti. De vajon van ennek jelentősége az áfafizetési kötelezettség szempontjából? A válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A magyar áfatörvény szerint az adókötelezettség alapja a „teljesítés”, vagyis az az esemény, amikor egy ügylet ténylegesen megvalósul …
Az alanyi áfamentesség értékhatárának visszamenőleges emelése jelentős hatással lehet a hazai vállalkozók adózási helyzetére. Nagy Márton pénzügyminiszter bejelentése szerint 2025. január 1-jétől az alanyi áfamentesség értékhatára 12 millió forintról 18 millió forintra nő. De vajon ez jogilag lehetséges? Mi lesz azokkal a vállalkozókkal, akik az eddigi szabályok szerint 12 millió forintot meghaladó bevételük miatt áfásként folytatták működésüket? Cikkünkben megvizsgáljuk a legfontosabb kérdéseket és buktatókat.
2025.január 1-jétől jelentős változás lép életbe az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásában, amely az online oktatásokra, kiállításokra, vásárokra és más hasonló eseményekre vonatkozik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok módosulnak, különös tekintettel a virtuális jelenléttel szervezett rendezvényekre. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és azok hatását.
2025 jelentős változásokat hoz a határon átnyúló alanyi adómentesség szabályozásában az Európai Unióban. A kisvállalkozások számára a hozzáadottérték-adó (áfa) adminisztráció egyszerűsödhet, ugyanakkor az új szabályok alkalmazásához pontos ismeretek szükségesek. Az alábbi cikkben bemutatjuk az új rendelkezéseket, az átmeneti szabályokat, és a legfontosabb teendőket azok számára, akik érintettek az új előírásokban.
Az ingatlanpiacot érintő adózási szabályok jelentős hatással vannak a vásárlók és a beruházók döntéseire. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrégiben kiadott tájékoztatója szerint az új építésű lakások 5 százalékos áfája 2025. január 1-jétől további két évig érvényben marad. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb részleteket, a kedvezményes áfa feltételeit és annak hatásait az ingatlanpiacra.
Az év végi időszak nemcsak a mérlegkészítés és az ünnepi készülődés ideje, hanem a fontos adózási döntéseké is. Az általános forgalmi adó (áfa) és a környezetvédelmi termékdíj (termékdíj) területén több olyan lehetőség áll a vállalkozások előtt, amelyek megfelelő időzítéssel nemcsak az adóterheket optimalizálhatják, de az adminisztrációt is jelentősen csökkenthetik. Az alábbiakban részletezzük az év végén és az év elején hozható legfontosabb döntéseket, valamint azok gyakorlati hatásait.
Cikksorozatunk záró részében az áfalevonási jog speciális rendelkezéseit vizsgáljuk meg, amelyek kulcsfontosságúak a tárgyi eszközök és egyéb különleges esetek kezelésében. Az előző részekben részletesen bemutattuk az áfalevonási jog alapvető szabályait, az ügylettípusokat, az időintervallumokat, valamint az arányosítási szabályokat. Most fókuszáljunk a speciális levonási jogokra és a figyelési időszak szabályozására.
Az áfa levonásának szabályai bonyolultnak tűnhetnek, azonban megfelelő tájékozottsággal elkerülhetők a hibák. Többrészes cikksorozatunk célja, hogy érthető módon mutassa be az általános forgalmi adó levonásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az eddigi részekben már érintettük a számlázási szabályokat, az ügylettípusokat és az adóalanyi státusz meghatározását. A mostani részben a tevékenységek szerepét vizsgáljuk az áfalevonási jog érvényesítésében.
Az általános forgalmi adó (áfa) levonási joga az egyik legfontosabb témakör az adózásban. Ötrészes cikksorozatunk célja, hogy részletesen és érthetően bemutassuk az áfalevonási jog szabályait. Az eddigi részekben a jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a számlázási előírásokat, az ügylettípusokat és az adóalanyiság fogalmát vizsgáltuk. Most az időintervallumokra, az adólevonási jog alapjára, valamint az adólevonható összeg meghatározására összpontosítunk. Ez az írás különösen hasznos lehet könyvelőknek, pénzügyi szakembereknek és vállalkozóknak, akik szeretnék elkerülni a leggyakoribb hibákat.
Az általános forgalmi adó (áfa) levonási jogának helyes alkalmazása kiemelkedően fontos a vállalkozások számára. Többrészes cikkünk első részében bemutattuk az adólevonási jog alapvető feltételeit, míg a második részben a számlázásra vonatkozó előírásokat tárgyaltuk. Mostani, harmadik részünk az áfaügyek különböző típusaira koncentrál, és részletesen ismertetjük, hogyan befolyásolják ezek az ügyletek az áfalevonási jog érvényesíthetőségét.
Az áfalevonási jog gyakorlása nem egyszerű feladat, és a számla ennek egyik legfontosabb eleme. Cikksorozatunk mostani részében részletesen bemutatjuk, milyen előírások és szabályok vonatkoznak a számlára mint speciális okiratra, és hogyan befolyásolják ezek a feltételek az áfalevonási lehetőséget. Legyen szó a számla adattartalmáról, kiállításának időpontjáról vagy a speciális jogállású adóalanyokról, mindegyik tényező kulcsszerepet játszik az áfalevonás szempontjából.
Az áfa (általános forgalmi adó) levonási joga az egyik legfontosabb, de egyben legbonyolultabb terület is a vállalkozások számára. Az áfatörvény számos feltételt és kitételt fogalmaz meg, amelyek betartása alapvető ahhoz, hogy egy vállalkozás élhessen ezzel a joggal. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk az áfalevonási jog alapvető kérdéseit és feltételeit, hogy segítséget nyújtsunk a gazdálkodóknak az adózás ezen aspektusának megértésében. Nézzük meg, milyen esetekben van lehetőség az áthárított általános forgalmi adó levonására, és milyen szabályok vonatkoznak rá!
Egy belföldi gazdálkodó egység nem csak belföldről, hanem az Európai Unión kívüli országokból is beszerezhet termékeket. Ezeket a beszerzéseket termékimportnak nevezzük, feltéve, hogy a termékek még nincsenek szabadforgalomban Magyarországon. Cikkünkben az importügylet adózási kérdéseit járjuk körbe.
Az online pénztárgépek adatai és az online számlaadatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valós időben nyomon követi egy vállalkozás tevékenységét, forgalmát, valamint azokat a partnereket, akiktől bevétel származik. Az adatbázisok segítségével pontosan megfigyelhető, hogy egy alanyi adómentességet választó vállalkozó mikor lépi át a naptári évenkénti 12 millió forintos árbevétel korlátját. Az e feletti bevételek után az adómentességet meghaladó összegű áfa kiszámítása, bevallása és megfizetése kötelezővé válik.
Az adózóknak éves bevallásra vonatkozó szabályozások szerint lehetőségük van negyedévenkénti, vagy akár havonkénti elszámolásra és bevallásra. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) azonban szigorú feltételek mellett engedélyezheti a gyakoribb elszámolást. A gyakoribb elszámolás engedélyezése különösen akkor lehetséges, ha az adózót terhelő, levonható, előzetesen felszámított ÁFA magasabb, mint az általa áthárított általános forgalmi adó. Emellett, ha az adózó beruházást hajt végre, szintén jogosult lehet a gyakoribb elszámolásra.
Majdnem minden gazdasági szereplőt érint az új Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszer (EPR) Magyarországon, amelyet 2023. július 1-jétől vezettek be. Az új rendszer számos adminisztratív és pénzügyi kötelezettséget ír elő, elsősorban a magyar gyártók és forgalmazók számára. Az érintetteknek május 31-ig regisztrálniuk kellett és EPR szempontból felül kellett vizsgálniuk tevékenységüket.
A bérbeadás során számos jogi és pénzügyi kérdés merülhet fel, melyekre érdemes előre felkészülni. Egy ilyen fontos eszköz lehet az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amit a köznyelvben gyakran “kiköltözési nyilatkozatként” emlegetnek. Azonban ez a közokirat nem csak a kiköltözésről szól, hanem számos egyéb kötelezettséget is magában foglalhat.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
