Megosztanád a véleményed a főnöködről? Kétszer is gondold át!

A közösségi média korában sokan gondolkodás nélkül osztják meg a munkával kapcsolatos véleményüket – akár a felettesről, kollégákról vagy a cégről. De vajon mit szól ehhez a Munka Törvénykönyve? És hol kezdődik az a pont, amikor a vélemény nyilvánítása már a munkáltató sérelmére történik?

Egyre gyakoribb, hogy dolgozók a közösségi média felületeken fogalmaznak meg negatív véleményt munkahelyükről, kollégáikról – vagy épp saját főnökükről. Ezek a megnyilvánulások azonban könnyen átléphetnek egy határt, amely már nem a szabad véleménynyilvánítás, hanem a munkáltató jó hírnevének megsértése alá tartozik.

A 2012. évi I. törvény – azaz a Munka Törvénykönyve – egyértelműen kimondja, hogy a munkavállalónak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. Ez a szabály nemcsak a munkaidő alatt érvényes: a lojalitási kötelezettség kiterjed a magánéletre, illetve a munkaidőn kívüli megnyilvánulásokra is.

A törvény 8. § (3) bekezdése külön kiemeli, hogy a véleménynyilvánítás joga nem gyakorolható olyan módon, amely komolyan sérti vagy veszélyezteti a munkáltató hírnevét, érdekeit vagy működését. Fontos szempont továbbá a munkavállaló pozíciója, felelősségi köre is: minél magasabb beosztásban dolgozik valaki, annál szigorúbb elvárások vonatkozhatnak rá.

A véleménynyilvánítás szabadsága fontos alapjog – de nem korlátlan, ha valaki munkaviszonyban áll. A közösségi médiás posztolás előtt érdemes végiggondolni, hogy az adott tartalom sértheti-e a munkáltatót, a kollégákat, vagy akár a cég jó hírnevét. Egy könnyelmű bejegyzés ugyanis akár a munkaviszony végét is jelentheti. A biztonságos megoldás? Inkább ne a Facebookon mondd el, amit a főnöködről gondolsz.