február 8. -
EUR 378,61
USD 321,07
A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen megismerje egymást, és eldöntsék, kívánnak-e hosszabb távon együtt dolgozni. A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza a próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket – ezek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze ebben a cikkben. A próbaidő kikötése nem kötelező, de ha a felek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, azt kifejezetten rögzíteniük …
A dolgozóknak kiadott igazolások formája és hitelessége gyakori kérdés a munkáltatók körében. Elég, ha e-mailben küldöd el aláírás nélkül, vagy kötelező a papíralapú, aláírt példány? Mutatjuk, mikor, milyen módon adható ki szabályosan az összesített igazolás. A munkáltatói igazolások kiadására vonatkozó szabályok egyértelműen meghatározzák, milyen módon lehet azokat a dolgozókhoz eljuttatni. Az összesített igazolásokat – amelyek …
Készpénzben kapod a fizetésed, de nem vagy beosztva bérfizetési napra? Akkor sem kötelezhetnek arra, hogy bemenj a munkahelyre – mutatjuk, mikor és hogyan kell kifizetni ilyenkor a munkabért. Egyes munkavállalók még mindig készpénzben kérik a fizetésüket – ilyenkor nem ritka, hogy a bérfizetés pontos időpontjával kapcsolatban kérdések merülnek fel. A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza, hogy …
A munkáltatók gyakran élnek a munkabérből történő levonás lehetőségével, ám ennek szigorú jogi keretei vannak. Egy rosszul kezelt levonás akár jogsértő is lehet. Összefoglaljuk, mikor és hogyan érvényesíthető a követelés jogszerűen a munkavállaló béréből. A Munka törvénykönyve szigorúan szabályozza, hogy mikor és milyen módon lehet levonást teljesíteni a dolgozó fizetéséből. Alapesetben a munkáltató és a …
Sokan bizonytalanok abban, mi legyen a papír alapú tb-kiskönyvek sorsa 2026-tól. Kötelező-e kiadni a munkavállalóknak, vagy elég megőrizni? A cikkünk segít eligazodni a kérdésben. 2026-tól hivatalosan is megszűnik a papír alapú tb-kiskönyv, mivel a társadalombiztosítási jogviszonyokat immár teljes egészében elektronikus úton tartják nyilván. Ez új eljárásokat hoz a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt. Gyakori kérdés, …
A határozott idejű munkaviszony sok munkáltatónak kínál rugalmasságot, ugyanakkor szigorú bejelentési kötelezettségekkel jár. Egyetlen elmaradt nyomtatvány is több millió forintos bírságba kerülhet, ezért kulcsfontosságú a szabályok pontos betartása. A határozott idejű munkaszerződés a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogviszony, amelynek maximális időtartama öt év lehet. A jogalkotó ezzel azt kívánja megakadályozni, hogy a munkáltatók sorozatosan rövid távú …
Július végéig nyújtható be a kompenzációs igény a minimálbér-emelésből fakadó többletköltségekre. A támogatás célja, hogy enyhítse a munkáltatók bérterheit az átalakuló bérrendszerben. A minimálbér 2024 és 2027 között várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, amely növekedés a munkáltatók számára többletköltséget jelent. Ennek mérséklésére lehetőség nyílik a szociális hozzájárulási adó (szocho) késleltetett megfizetésére, amit egy támogatási program …
A munka világában a fizetés nélküli szabadság különleges esetet jelent, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de közben munkaviszonya továbbra is fennáll. Ebben a cikkben részletesen vizsgáljuk meg, hogy mire kell figyelnie a munkáltatónak és a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság egyes eseteiben, és milyen szempontokat kell mérlegelni a fizetés nélküli szabadságról szóló megállapodás megkötésekor.
A munkavállalók és munkáltatók közötti viszonyban gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen esetekben és milyen mértékben vonható le összeg a munkabérből. A munkabérből történő levonások szabályait a jogszabályok határozzák meg, és nem minden esetben alkalmazhatóak automatikusan. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.
A 2011 óta létező béren kívüli juttatási forma a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), amelynek adózási és felhasználási lehetőségeit 2023. évi veszélyhelyzeti intézkedések szerint módosították. A SZÉP-kártyához 2023. január 1-je óta egy alszámla tartozik, amelynek egyenlege a korábbi felhasználási területek mindegyikére (szálláshely, vendéglátás és szabadidő) fordítható.
Az Mt. (Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) január 1-jétől jelentős változásokat hozott a próbaidőre vonatkozó szabályokban, különös tekintettel a határozott időtartamú munkaviszonyokra. A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálják” egymást, és az eredménytől függően döntsék el a jövőbeli együttműködésüket. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat.
A gyermekvállalás után a kismamák számára nehézséget jelenthet visszatérni a munkahelyükre, mivel sok munkáltató nem várja vissza őket, nem biztosítja számukra a megfelelő munkaidőt és munkarendet, amire jogosultak lennének a jogszabályok szerint. Az alábbiakban ismertetjük a gyermekvállalás utáni munkába való visszatérés jogait.
A 2025-ös minimálbér-emelés jelentős hatással lesz a hazai gazdaságra és a vállalkozások működésére. Az új szabályok értelmében a minimálbér 9%-kal, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, ami nemcsak a munkavállalók jövedelmét, hanem a vállalatok bérköltségeit is növeli. Cikkünkben áttekintjük az emelés részleteit, a várható gazdasági hatásokat és a vállalkozások lehetőségeit a terhek kezelésére.
Az élelmiszer-vállalkozások egy részére is kiterjednek a 2024. január 1-jétől életbe lépő kiberbiztonsági előírások. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti az érintetteket, hogy időben tájékozódjanak az új kötelezettségeikről – áll a Nébih honlapján.
2026-tól emelkednek az átalányadózás bevételi határai és a költséghányadok is, köszönhetően a minimálbér növekedésének. A változások nemcsak az egyéni vállalkozókat, hanem az őstermelőket és családi gazdaságokat is érintik. Mutatjuk, mire kell figyelned. 2026. január 1-jétől emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ami közvetlenül kihat az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra. A bevételi és jövedelemhatárok, …
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
