Munkabérelőleg szabályai 2026-ban: Mikor válik adókötelessé a kamatkedvezmény?
A munkavállalók körében gyakori igény, hogy váratlan kiadások vagy anyagi nehézségek miatt munkabérelőleget kérjenek a munkáltatótól. Bár a munkajogi szabályozás nagy szabadságot ad a feleknek az előleg mértékének és gyakoriságának meghatározásában, az adójogi előírásokra kiemelt figyelmet kell fordítani. A nem megfelelően ütemezett vagy halmozott kifizetések ugyanis váratlan adó- és járulékfizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után a …
Proactive Business Zrt.
A munkavállalók körében gyakori igény, hogy váratlan kiadások vagy anyagi nehézségek miatt munkabérelőleget kérjenek a munkáltatótól. Bár a munkajogi szabályozás nagy szabadságot ad a feleknek az előleg mértékének és gyakoriságának meghatározásában, az adójogi előírásokra kiemelt figyelmet kell fordítani. A nem megfelelően ütemezett vagy halmozott kifizetések ugyanis váratlan adó- és járulékfizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után a cég számára.
A munkabérelőleg munkajogi keretei
Munkajogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a munkáltató heti vagy kétheti rendszerességgel adjon előleget a dolgozóinak. A gyakorlatban erősen ajánlott az előlegről szóló megállapodást írásba foglalni, rögzítve abban:
- az előleg pontos mértékét és a kifizetés módját,
- a visszafizetés határidejét és ütemezését,
- valamint a bérből történő levonás feltételeit.
Az adómentes kamatkedvezmény feltételei
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkabérelőlegből származó kamatkedvezmény után akkor nem kell szja-t fizetni, ha a folyósítás legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett történik, és összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének ötszörösét. Ez a mentesség azonban kizárólag akkor érvényes, ha a korábban folyósított előleget a munkavállaló már teljesen visszafizette.
A többszöri kifizetés adójogi buktatói
Ha a cég egy hónapon belül többször is fizet előleget úgy, hogy az előző összeget még nem vonták le a bérből, a mentesség csak az első kifizetésre vonatkozik. A még fennálló követelés mellett kiutalt újabb előlegeknél a kamatkülönbözet adóköteles juttatásnak minősül:
- a kifizetőnek szja- és szochofizetési kötelezettsége keletkezik,
- az adót a követelés megszűnését követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni,
- a kötelezettségeket nem kell éves szinten összeszámítani, minden kifizetést külön kell vizsgálni.
Az adókötelezettség egyetlen módon kerülhető el felhalmozódó előlegeknél: ha a munkáltató a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos éves kamatot számít fel a munkavállalónak.
Bizonytalan vagy az adózási szabályokban? Jelentkezz konzultációra, és segítünk!