Üzleti utazás, kiküldetés, külszolgálat: három fogalom, amelyet nem szabad összekeverni
A kiküldetés fogalma a munkajogban és az szja-törvényben eltérően jelenik meg. A Munka törvénykönyve nem használja a kiküldetés kifejezést, helyette egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszél. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztathatja a munkavállalót, de naptári évenként legfeljebb 44 munkanapig vagy 352 óráig, kivéve, ha kollektív szerződés …
Proactive Business Zrt.
A kiküldetés fogalma a munkajogban és az szja-törvényben eltérően jelenik meg. A Munka törvénykönyve nem használja a kiküldetés kifejezést, helyette egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszél. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztathatja a munkavállalót, de naptári évenként legfeljebb 44 munkanapig vagy 352 óráig, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a felek megállapodása ettől eltér.
Az szja-törvény ezzel szemben nem határoz meg időkorlátot, de pontosan rögzíti, mit ért kiküldetésen, külföldi kiküldetésen és külszolgálaton. Erre azért van szükség, mert amikor a dolgozó nem a szokásos munkahelyén végzi a munkát, egyes juttatások elszámolásakor speciális adóalap-meghatározási szabályokat kell alkalmazni.
Mi az üzleti utazás?
Üzleti utazásnak az a magánszemély jövedelmének megszerzése vagy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül, ide nem értve a lakóhelyről a munkahelyre, székhelyre vagy telephelyre való bejárást. Ide tartozik különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál végzett munka miatti utazás.
Mi a kiküldetés?
Kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül, beleértve a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést is. Nem tekinthető kiküldetésnek a lakóhelyről vagy tartózkodási helyről a munkahelyre való oda- és visszautazás. A munkahely az a telephely, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.
Mi a külföldi kiküldetés és a külszolgálat?
A külföldi kiküldetés fogalmának akkor van jelentősége, ha egy belföldi illetőségű magánszemély Magyarország területén kívül tartózkodik jövedelemszerzés vagy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása céljából. A külszolgálat ezzel szemben a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzést jelenti.
Adózással kapcsolatos kérdésed van? Kérj szakértői segítséget, és hozz megalapozott döntést!