Így működik a munkabérelőleg 2025-ben – amit minden munkáltatónak és munkavállalónak tudnia kell

2025-ben is él a lehetőség, hogy a munkáltató fizetési előleget nyújtson dolgozóinak – de nem mindegy, milyen feltételekkel történik ez. A munkabérelőleg kedvező megoldás lehet váratlan anyagi helyzetekben, ugyanakkor komoly adójogi következményekkel is járhat, ha nem megfelelően kezelik. Mutatjuk, mire kell figyelni!

A munkabérelőleg lényegében egy előrehozott bérkifizetés, amit a munkáltató a munkaviszonyhoz vagy ahhoz hasonló jogviszonyhoz (például köztisztviselői státuszhoz) kapcsolódva adhat. Ennek két fő típusa van:

• Jogszabályon vagy belső szabályozáson alapuló előleg, amely kötelezően jár,
• Kérelemre adott munkabérelőleg, amit a munkavállaló egyedi kérésére biztosít a cég.

A legtöbb munkahelyen a bérelőleg nyújtásának részleteit belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben határozzák meg. Ezek tartalmazzák például, hogy:

• milyen feltételekkel kérhető előleg,
• a próbaidő alatt elérhető-e,
• mi történik a munkaviszony megszűnésekor,
• hogyan kell visszafizetni az előleget.

Ha valaki anyagilag nehéz helyzetbe kerül, kérhet előleget a munkáltatótól. Ezt nem szabályozza külön munkajogi előírás, de érdemes írásba foglalni a kérelmet és a jóváhagyást, hiszen valójában kamatmentes kölcsönről van szó.

A legfontosabb szabály: ha az előleg összege nem haladja meg az adott év minimálbérének ötszörösét (2025-ben: 1 454 000 forint), és a visszafizetés legfeljebb 6 hónap alatt történik, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem a munkavállaló részéről.

Ha viszont ezeket a határokat túllépik, az előleg után kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, aminek adó- és járulékvonzata van.

Amennyiben a munkabérelőleg nem felel meg a kedvező szabályoknak (például túllépi az összeghatárt, hosszabb a futamidő, vagy újabb előleget adnak ki korábbi visszafizetése előtt), a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége keletkezik:

• 15% személyi jövedelemadó,
• 13% szociális hozzájárulási adó,
  mindez a kamatkedvezmény 1,18-szoros összege után számítva.

A magánszemélynek ebben az esetben nincs teendője, a terhet a munkáltató viseli – viszont a bevallást a következő hónap 12-éig teljesíteni kell.

Ha az előleget végül elengedik – például a munkaviszony megszűnése után –, az így elengedett összeg a munkavállaló bruttó jövedelmévé válik, amely után neki kell adóznia. Ilyenkor a munkáltató csak jelzi a bevallásban, hogy az adóelőleget nem tudta levonni, a fizetési kötelezettség viszont a munkavállalót terheli.

Ha az előleg egy elhunyt dolgozót érint, az elengedett tartozás az elhunyt adóköteles jövedelmeként szerepel, amelyet a NAV határoz meg. Az így keletkező közteher az örökösöket terheli, örökrészükkel arányosan.

Mire figyeljünk a gyakorlatban?

• Mindig készüljön írásos megállapodás az előlegről.
• A visszafizetés módját és határidejét előre rögzítsék.
• Ha lehet, maradjon a kedvezményes értékhatárokon belül (max. 6 hónap, max. 1 454 000 Ft).
• Kerüljük el a sorozatos előlegfolyósítást egyazon visszafizetés alatt.
• Tartozáselengedés esetén számoljunk a plusz adózással.