Szabadságolás munkáltatói szemmel – amit 2025 nyarán is tudnod kell

Közeledik a szabadságolási szezon, és bár a nyári pihenés jól megérdemelt a munkavállalók számára, a szabadság kiadása nem csak logisztikai kérdés. A Munka Törvénykönyve szigorú szabályokat ír elő, amelyeket a munkáltatóknak érdemes időben átgondolni – különösen, ha egyszerűsített foglalkoztatásról vagy a 15 napos szabályról van szó.

A szabadság kiadása a munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy atipikus foglalkoztatásról van-e szó. Az egyszerűsített foglalkoztatás – például az alkalmi munka vagy idénymunka – bár időben korlátozott, mégis jogviszonyt hoz létre, amelyben elvileg szabadság is keletkezhet.

Alkalmi munkavállalás esetén általában nincs szó hosszabb időszakról – néhány napos munkáról van szó, amely alatt szabadság nem jár. Idénymunkánál viszont már más a helyzet: itt akár 120 napig is tarthat a jogviszony. Ebben az esetben már számolni kell a szabadság mértékével, amit a Munka Törvénykönyvének vonatkozó paragrafusai alapján (Mt. 115–121. §) kell kiszámítani.

De mi történik akkor, ha a munkáltató nem adja ki ezt a szabadságot? A törvény világos: mivel ezekre a jogviszonyokra nem vonatkoznak a szabadság kiadására vonatkozó általános szabályok (Mt. 203. §), a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani. A munkavállaló tehát nem veszíti el a szabadságát – csak épp kifizetés formájában kapja meg azt.

Nemcsak az atipikus foglalkoztatási formák esetén van mire figyelni. A teljes állásban dolgozó munkavállalóknál is van egy kulcsszabály, amely gyakran okoz fejtörést: a 15 egybefüggő nap kérdése.

A törvény szerint – ha nincs ettől eltérő megállapodás – évente legalább egyszer biztosítani kell a munkavállalónak, hogy legalább 14 napig megszakítás nélkül távol maradhasson a munkától. Fontos: ebbe az időtartamba nem csak a szabadság napjai számítanak bele, hanem a heti pihenőnapok, a munkaszüneti napok és a beosztás szerinti szabadnapok is.

A megoldás? Vagy gondoskodjunk arról, hogy valóban egybefüggően kiadjuk ezt a 15 napot, vagy kössünk a dolgozóval egyértelmű, írásos megállapodást az ettől való eltérésről. Ellenkező esetben jogsértést követhetünk el.

A szabadságolási időszak nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is kihívás. Az előrelátó tervezés, a szabályok ismerete és betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem a munkahelyi légkör és a bizalom szempontjából is kulcsfontosságú. Legyen szó egyszerűsített foglalkoztatásról vagy a hosszabb nyári szabadságról a tudatosság megtérül.