Munkaidő, készenlét, túlóra: ezek a nyilvántartás kötelező elemei
Nem mindegy, hogyan vezeti a munkaidő-nyilvántartást egy cég. A pontatlan vagy hiányos adminisztráció akár munkaügyi perhez is vezethet. Sőt, egy esetleges per során a bizonyítás hiánya fizetési kötelezettséget is eredményezhet. A cikk összefoglalja a törvényi előírásokat és a Kúria legújabb döntéseinek gyakorlati tanulságait. A Munka Törvénykönyve (Mt. 134. §) előírja, hogy a nyilvántartásnak a következőket …
Proactive Business Zrt.
Nem mindegy, hogyan vezeti a munkaidő-nyilvántartást egy cég. A pontatlan vagy hiányos adminisztráció akár munkaügyi perhez is vezethet. Sőt, egy esetleges per során a bizonyítás hiánya fizetési kötelezettséget is eredményezhet. A cikk összefoglalja a törvényi előírásokat és a Kúria legújabb döntéseinek gyakorlati tanulságait.
A Munka Törvénykönyve (Mt. 134. §) előírja, hogy a nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:
- a rendes és rendkívüli munkaidő kezdete, vége és tartama,
- a készenlét kezdete, vége és tartama,
- a szabadság időtartama,
- megállapodások a hosszabb teljes munkaidőről, a munkaidő-beosztás emeléséről,
- megállapodások az önként vállalt túlmunkáról.
Nem forma, hanem tartalom szerint kell megfelelni
A jogszabály nem határozza meg pontosan, hogy milyen formában kell a nyilvántartást vezetni – papíralapon vagy elektronikusan is megfelelhet. Azonban a következő alapelveknek mindenképp meg kell felelnie: naprakészség, hitelesség, és ellenőrizhetőség.
Ez nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak és munkáltatónak naponta kellene aláírnia. A nyilvántartás történhet például előre közölt, írásos beosztás alapján is, amit a hónap végén igazolnak.
A Kúria egy döntése szerint az Mt. nem írja elő, hogy mindennek egy dokumentumban kell szerepelnie. A munkáltató a módszert szabadon választhatja meg, és a nyilvántartás vezetésébe a munkavállalót is bevonhatja.
Sokáig vita tárgyát képezte, hogy a nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell-e lennie. A Kúria 1/2022. jogegységi határozata tisztázta: a törvény ezt nem írja elő. A lényeg, hogy a nyilvántartás naprakészen, ellenőrizhető módon elérhető legyen.
Mi történik, ha a nyilvántartás hiányos vagy vitatott?
Ha a munkáltató nem tudja igazolni a munkaidőt (például nincs nyilvántartás), az nem róható a munkavállaló terhére. Ilyen esetekben a bíróság más bizonyítékokra – például tanúvallomásra – is támaszkodhat a túlóra megállapításánál.
Viszont ha van aláírt nyilvántartás, akkor a munkavállalónak kell bizonyítania a többletmunkát. Ez érvényes abban az esetben is, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a rendszer manipulálható – önmagában ez nem elég a bizonyítási teher megfordítására.
A munkaidő-nyilvántartás vezetése nem csupán formai elvárás, hanem a munkáltatók egyik legfontosabb kötelezettsége, amelynek hiányosságai súlyos következményekkel járhatnak. A jogszabályi elvárások egyértelműek, a dokumentálás módja azonban rugalmas. A lényeg, hogy a nyilvántartás naprakészen, hitelesen és ellenőrizhetően vezessék – ez szolgálja mindkét fél érdekeit.