Külföldről végzett home office: mit mondanak az adó- és tb-szabályok?

A nyár sokak számára nemcsak a pihenés, hanem a rugalmas munkavégzés időszaka is. A digitális nomád életforma népszerűsége nő, de a távoli munkavégzés – különösen külföldről – komoly adózási és társadalombiztosítási kérdéseket vethet fel.

Egyre gyakoribb, hogy munkavállalók nemcsak a Balaton mellől, hanem más országokból – például Görögországból, Horvátországból – végeznek távmunkát magyar munkáltatójuknak. A nyári hónapokban ez vonzó lehetőségnek tűnik, de a háttérben komoly adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek húzódhatnak meg. Ha valaki magyarországi adóügyi illetőséggel rendelkezik – például életvitelszerűen itt él, vagy több mint 183 napot tölt az országban évente –, akkor személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége is fennáll, még akkor is, ha a munkáját időszakosan külföldről végzi.

Amennyiben azonban huzamosabb ideig – több hónapon át – külföldön dolgozik valaki, akkor érdemes ellenőrizni, hogy melyik országban keletkezik elsődlegesen adókötelezettsége. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ebben segítenek, de ezek értelmezése szakértelmet kíván. Magyarország több mint 80 országgal rendelkezik ilyen megállapodással.

Az Európai Unióban érvényes szociális koordinációs szabályok értelmében egy időben csak egy ország biztosítási rendszeréhez lehet tartozni. Azt, hogy ez melyik ország lesz, több tényező befolyásolja – például az, hogy melyik államban van bejelentett lakcím, hol folyik ténylegesen a munka, és milyen jogviszony alapján.

Amennyiben az érintett EGT-n (Európai Gazdasági Térségen) kívüli országban tartózkodik (például Törökországban), a kétoldalú társadalombiztosítási egyezmények alkalmazandók. Ezek hiánya, illetve a bejelentési kötelezettségek elmulasztása súlyos következményekkel járhat: akár utólagos járulékfizetési kötelezettség és bírság is felmerülhet.

A munkajogi szabályok tekintetében is lényeges kérdés, hogy a munkavégzés tényleges helye melyik országban található. Ez határozza meg, hogy mely ország munkaügyi előírásai az irányadók, és hol kell teljesíteni a munkáltatói kötelezettségeket, például a bérből levont járulékokat.

Különösen fontos lehet ez akkor, ha az adott ország munkaügyi hatóságai aktívan figyelik a helyben dolgozó, de külföldi munkáltatóhoz tartozó alkalmazottakat.

Adóegyezmények: mit érdemes figyelni?

• EU tagállamok esetén: ha a magánszemély több mint 183 napot tölt Magyarországon, de időszakosan külföldön dolgozik, a külföldön megfizetett adó a magyar adófizetésbe beszámítható.
• Egyezményes országokkal: az adóegyezmények segítenek tisztázni, hogy hol keletkezik elsődleges adókötelezettség.
• Egyezmény nélküli országokban: például az Egyesült Államok esetén (2024-től nincs egyezmény), az adózási kötelezettség mindkét országban fennállhat, akár tőkejövedelmekre is.

Távmunkában dolgozol külföldről, vagy tervezed a digitális nomád életformát? Érdemes alaposan utánajárni az adózási és társadalombiztosítási szabályoknak, mielőtt belevágsz.

Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a lehetőségeidet! Segítünk tisztázni a kötelezettségeket és elkerülni a kellemetlen meglepetéseket!