Hogyan adjon bérbe ingatlant magánszemélyként: Minden, amit tudnia kell – 1. rész
Az ingatlan bérbeadása magánszemélyként egyre népszerűbb bevételi forrás, azonban számos tévhit és félreértés övezi a folyamatot. Sokan nem tudják, hogy miként kell eljárniuk az adózás, költségelszámolás, és bevételi nyilvántartás terén. Ebben a kétrészes cikkben bemutatjuk a bérbeadással kapcsolatos legfontosabb szabályokat, tippeket adunk a helyes eljárásra, és segítünk elkerülni a leggyakoribb hibákat. Kezdjük az alapokkal!
Czégai Fanni
Az ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai
Adószám kiváltása: Mikor szükséges?
Az egyik leggyakoribb kérdés az ingatlan bérbeadása kapcsán, hogy kötelező-e adószámot kiváltani. Alapvetően, ha magánszemélyként ad bérbe ingatlant, és nem turisztikai célra, akkor nem kötelező adószámot kiváltania. Azonban, ha kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt, vagy más, adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ, akkor az adószám kiváltása kötelező.
Áfa kötelezettség: Mikor kell fizetni?
A lakáskiadás általában áfamentes, kivéve, ha kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról van szó. Ebben az esetben az áfatörvény szerint az ingatlan bérbeadás adóköteles szolgáltatásnak minősül, tehát áfát kell fizetnie. A bejelentési kötelezettség az adózás rendjéről szóló törvény alapján kötelező, és ehhez kapcsolódik az adószám kiváltása is.
Mit tekintünk bevételnek bérbeadás esetén?
Milyen bevételekkel kell számolni?
A bérbeadás során keletkező bevételek több forrásból is származhatnak. Ezek közé tartozik:
- Bérleti díj: A legnyilvánvalóbb bevételi forrás, amit a bérlő fizet a lakás használatáért.
- Költségtérítés: Ide tartoznak a bérlő által megtérített rezsiköltségek, mint például a víz, áram, gáz díja.
- Tárgyi eszközök értékesítése: Ha olyan tárgyi eszközt értékesít, amelyet kizárólag a bérbeadási tevékenységhez használt.
- Visszatérített összegek: Ha korábban költségként elszámolt összegeket visszatérítenek (pl. túlfizetett áramszámla), ezek is bevételnek minősülnek.
Különleges esetek: Kaució és bérleti díj „lelakása”
- Kaució: A bérbevevő által fizetett kaució csak akkor válik adókötelessé, ha az ügylet végén a bérbeadónál marad.
- Bérleti díj „lelakása”: Ha a bérlő bérleti díj helyett felújítást végez az ingatlanon, a felújítás költsége a bérbeadó bevételének minősül, és ennek megfelelően adózni is kell utána.
Rezsiköltségek megtérítése: Speciális szabályok
Mi a teendő a rezsiköltségek elszámolásakor?
A bérbeadás során alkalmazható egy kedvező szabály a rezsiköltségek megtérítésére. Ha a bérbeadó a rezsiköltségeket pontosan a bérlő fogyasztása alapján térítteti meg, akkor ezek az összegek nem minősülnek bevételnek, így adózni sem kell utánuk. Fontos azonban, hogy ezt az összeget nem lehet költségként elszámolni.
Mikor nem alkalmazható a rezsi megtérítése?
A szabály nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a szolgáltatás díja független annak tényleges igénybevételétől, mint például a közös költség, szemétszállítási díj, vagy az internet-előfizetés díja.
Bevételek csökkentése: Mire figyeljen?
Hogyan csökkenthető a bérbeadásból származó bevétel?
Az Szja-törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bérbeadó magánszemély csökkentse bevételeit a saját bérleti díjaival. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a bérbe vett ingatlan és a bérbe adott ingatlan más-más településen található, és a bérbevétel időtartama legalább 90 nap.
Összegzés: Az első lépések az ingatlan bérbeadásában
Az ingatlan bérbeadása számos előnyt kínál a magánszemélyek számára, de fontos, hogy tisztában legyenek a jogszabályokkal és a kötelezettségeikkel. Az adószám kiváltásától kezdve a bevételek pontos elszámolásáig, minden lépést gondosan meg kell tervezni. A következő részben részletesen bemutatjuk, hogyan lehet költséget elszámolni, milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek.
Ne hagyja ki a cikk második részét, ahol további hasznos tippekkel és tanácsokkal látjuk el a bérbeadással kapcsolatban!