Céges biztosítás és adózás: amit minden munkáltatónak tudnia kell

A cégek és szervezetek gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy munkavállalóiknak biztosítás formájában juttatnak jövedelmet. Ez a megoldás adózási szempontból rugalmas, de a szabályok nem egyszerűek: az adókötelezettség attól függ, ki fizeti a díjat, ki a biztosított, és ki a kedvezményezett.

Ha egy munkáltató vagy kifizető cég a magánszemély helyett biztosítási díjat fizet, az főszabály szerint a biztosított magánszemély bevételének számít. Az adókötelezettség a díjfizetővel fennálló jogviszony alapján alakul. Ha a biztosított munkaviszonyban áll a díjfizetővel, a biztosítási díj munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. A díjfizető köteles megállapítani és befizetni a közterheket, vagyis a szja-előleget, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, erről az adóhatóságnak adatot kell szolgáltatnia, és a magánszemélynek igazolást kell adnia.

Mikor nincs adókötelezettség a díjfizetéskor?

A főszabálytól eltér a helyzet, ha a biztosítás felelősségbiztosítás, amely a díjfizető kártérítési felelősségi körébe tartozó károkra vonatkozik. Ilyen esetben a magánszemélynek nem keletkezik bevétele. Tipikus példa erre az a felelősségbiztosítás, amelyet egy gazdasági társaság köt a vezető tisztségviselői által az ügyfeleknek okozott károk megtérítésére.

Szintén nem keletkezik adóköteles bevétel a díjfizetés időpontjában akkor, ha a biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül maga a díjfizető cég jogosult. Ebben az esetben a befizetett díj nem számolható el végleges költségként, azt a biztosítóval szembeni követelésként kell nyilvántartani. Amikor a biztosító lejáratkor teljesít, a kapott összegből először a korábbi díjbefizetések összegét kell leírni, a fennmaradó rész kamatbevételként számolódik el. Ha a kapott összeg kisebb, mint a nyilvántartott követelés, a különbözet kamatráfordítás.

Ha a díjfizető a biztosítótól kapott összeget vagy annak egy részét a biztosított magánszemélynek fizeti ki, azt a jogviszonynak megfelelő jövedelemként kell figyelembe venni.

Mit befolyásol a kedvezményezett személye?

Ha a cég által kötött életbiztosítás kedvezményezettje magánszemély, a biztosítottnak már a díjfizetés időpontjában adókötelezettsége keletkezik a díjfizetővel fennálló jogviszony szerint. Ha viszont a kedvezményezett maga a díjfizető cég, és a megtakarítási díjrész alapján járó teljesítésre korlátozások nélkül a cég jogosult, a magánszemélynek a díjfizetéskor nem keletkezik adókötelezettsége.

Kombinált, vagyis kockázati és megtakarítási elemet egyaránt tartalmazó szerződéseknél a kockázati díjrész mindig adóköteles a biztosított magánszemélynél a díjfizetés időpontjában, és a díjfizetőnél személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.

Csoportos biztosítások

A csoportos biztosítások egy adott munkavállalói körre, például az összes alkalmazottra vagy a fokozottan veszélyes munkakörben dolgozókra kiterjedő élet-, baleset- és betegségbiztosítások. Ezeknél a díjat a biztosítási időszak kezdőlétszáma vagy az átlagos statisztikai állományi létszám alapján határozzák meg. Ha az egyes magánszemélyekre jutó díjrész arányosítással vagy egyéb módon nem állapítható meg, a csoportos biztosítás teljes díja egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a közterhek a díjfizetőt terhelik.

Mikor vonható le a biztosítási díj a társasági adó alapjából?

Társasági adó szempontjából a biztosítás díja elismert költség, ha a biztosított munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban áll a díjfizetővel, a cég vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy duális képzőhelyen szakirányú oktatásban részt vevő tanuló.

A munkáltatói biztosítási juttatások tehát rugalmas, de összetett adózási megítélésű konstrukciók. A helyes eljáráshoz minden esetben a konkrét szerződés tartalmát, a felek jogviszonyát és a kedvezményezett személyét kell alaposan megvizsgálni.

Adózással vagy munkáltatói juttatásokkal kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és hozz megalapozott döntést!