Táppénz és baleseti táppénz: miben azonosak, és miben különböznek?
Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás, amelyet kérelmezni kell. A két ellátás között azonban lényeges különbségek vannak. A baleseti változat kedvezőbb feltételeket és magasabb mértéket jelent a munkavállaló számára. Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és keresőképtelenségét …
Proactive Business Zrt.
Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás, amelyet kérelmezni kell. A két ellátás között azonban lényeges különbségek vannak. A baleseti változat kedvezőbb feltételeket és magasabb mértéket jelent a munkavállaló számára.
Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és keresőképtelenségét orvos megállapítja és igazolja. A táppénz kizárólag a biztosítási jogviszony fennállása alatt jár. Ha a jogviszony megszűnt, és a volt munkavállaló csak másnap válik keresőképtelenné, táppénzre nem jogosult.
Ezzel szemben baleseti táppénz passzív jogon is jár, vagyis nem csak a biztosítás fennállása alatt, hanem a biztosítás megszűnését követő legkésőbb 3. napig bekövetkező üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén is. Ismételt keresőképtelenség esetén szintén jár, ha az ugyanabból az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből ered. Nem jár azonban baleseti táppénz annak, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően már baleseti járadékban részesül.
Mi számít keresőképtelenségnek?
Táppénznél keresőképtelen az, aki betegsége, várandóssága vagy szülése miatt nem tudja ellátni munkáját, aki kórházi kezelésben részesül, aki közegészségügyi okból foglalkozásától el van tiltva, vagy aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, illetve a kórházban mellette tartózkodik.
Baleseti táppénznél a keresőképtelenség meghatározása eltér: az minősül keresőképtelennek, aki az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel összefüggő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában nem tud munkát végezni.
Mennyi ideig jár?
A táppénz legfeljebb egy évig jár, de a folyósítás ideje függ az előző biztosítási időszak hosszát1ól. Gyermek ápolása esetén az életkortól függően évenként 14–168 nap jár. A baleseti táppénz alapesetben egy évig jár, és legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható, tehát összesen akár két évig is folyósítható.
Mekkora a táppénz összege?
A táppénz mértéke a táppénzalap 60 százaléka, ha a folyamatos biztosítási idő legalább 730 nap. Ha ennél rövidebb, vagy ha a biztosított fekvőbeteg-ellátásban részesül, a mérték 50 százalék. A táppénz felső határa 2026-ban napi 21 520 forint.
A baleseti táppénz mértéke a baleseti táppénzalap 100 százaléka, úti baleset esetén 90 százaléka, és nincs felső határa.
A táppénz a keresőképtelenség kódjától függően a keresőképtelenség első napjától vagy a betegszabadság lejártától jár. A baleseti táppénz minden esetben a keresőképtelenség első napjától jár. Táppénz méltányosságból is megállapítható – például 12–18 éves beteg gyermek ápolása esetén. Baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.
Könyveléssel vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.