Mikor keletkezik telephely? A leggyakoribb buktatók külföldi kapcsolatoknál

Egyre több magyar vállalkozás dolgozik külföldön, és egyre több külföldi cég van jelen tartósan Magyarországon. Sokszor egyik fél sem tudja, hogy mindez adójogi következményekkel járhat. A telephely-kérdés félreminősítése milliós adóhiányt, bírságot és kamatot hozhat magával.

A telephely fogalmát kétféle szabályrendszer alapján kell vizsgálni: a magyar adójog és a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények szerint. A két rendszer nem mindig egyezik meg. Előfordulhat, hogy a magyar jog szerint telephely keletkezne, de az egyezmény ezt kizárja – vagy fordítva. Mindig a konkrét egyezményt kell alapul venni.

A magyar társasági adótörvény szerint telephely az az állandó üzleti hely, ahol a külföldi vállalkozó részben vagy egészben üzleti tevékenységet végez. Az OECD Modellegyezmény hasonlóan fogalmaz, de pontosabb kizárási listát tartalmaz. Nem keletkeztet telephelyet például az előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység, a raktározás vagy az árubemutató célú készlettartás. Magyarország több mint 80 országgal kötött ilyen egyezményt.

A legegyértelműbb eset: fizikai jelenlét

Ha egy külföldi cégnek Magyarországon irodája, gyártócsarnoka, üzlete, műhelye vagy bányája van, a telephely-keletkezés szinte biztosan fennáll. Ilyenkor általában nem az a kérdés, hogy keletkezik-e telephely, hanem az, hogy mekkora nyereség rendelhető hozzá.

Építési munkáknál a projekt hossza dönt

Az OECD Modellegyezmény szerint építési vagy összeszerelési munkáknál csak akkor keletkezik telephely, ha a projekt meghaladja a 12 hónapot. Számos kétoldalú egyezmény ennél rövidebb, akár 6 hónapos határt alkalmaz. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen adóhiányba futhat. Például egy külföldi vállalkozó, aki 8 hónapig épít Magyarországon, már érintett lehet, – még akkor is, ha erről nem tud.

Függő ügynök: telephely iroda nélkül is

Ez az egyik leggyakrabban félreértett eset. Ha egy munkavállaló, vagy megbízási szerződéssel dolgozó személy egy külföldi cég nevében rendszeresen köt rá nézve kötelező érvényű szerződéseket, az önállóan telephelyet keletkeztet. Ehhez nem kell iroda, fizikai jelenlét sem.

Egy konkrét példa: egy magyar magánszemély megbízási szerződés alapján rendszeresen köt szerződéseket egy osztrák gyártó nevében magyar vevőkkel. Az osztrák cégnek nincs magyarországi irodája. Mégis nagy valószínűséggel telephely keletkezik (társaságiadó- és bejelentési kötelezettséggel együtt). Ha ezt nem megfelelően kezeled, a NAV utólag adóhiányt, mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg.

Home office és digitális telephely

A távmunka elterjedése új kérdéseket hozott. Ha egy külföldi cég alkalmazottja tartósan Magyarországról dolgozik, felmerül: az otthona telephelynek minősül-e? A járvány miatti kényszerű home office önmagában nem keletkeztet telephelyet. De ha a helyzet tartóssá válik, és a munkáltató ezt elvárja vagy ösztönzi, a kérdést újra kell értékelni. A digitális gazdaságban egy szerverközpont is telephelyet keletkeztethet. Egy tárhelyszolgáltatón futó webáruház általában nem minősül annak, de egy dedikált szerverkapacitás esetén a helyzet már nem ilyen egyértelmű.

Mit tehet a vállalkozás?

Az adóhatóság egyre aktívabban vizsgálja a külföldi vállalkozók magyarországi telephelyeit, különösen az építőipari és a kereskedelmi szektorban. A bejelentési kötelezettség elmulasztása önmagában is bírságot von maga után, akkor is, ha adóhiány nem keletkezett. A legbiztosabb megoldás az üzleti kapcsolatot előzetesen, szakértői szemmel megvizsgálni.

Segítségre van szükséged a könyvelésedben? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a kérdéseidet.