Nyugdíj 2025 vagy 2026? A különbség több ezer forint is lehet

Év végén sokan szembesülnek a dilemmával: kérjék-e már most az öregségi nyugdíjat, vagy várjanak a következő évig a magasabb összeg reményében? A döntéshez érdemes mérlegelni a valorizáció hatását, a nyugdíjemelés időzítését és a plusz juttatásokat is.

Aki év végére eléri a szükséges jogosultságot, gyakran felteszi a kérdést: jobb most elindítani a nyugdíj-megállapítást, vagy érdemes inkább megvárni a következő évet? A döntés nem egyszerű, hiszen az időzítés hatással lehet az induló nyugdíj összegére.

A nyugdíj mértékét alapvetően két tényező határozza meg: a megszerzett szolgálati idő és az úgynevezett havi átlagkereset. A számítás alapja, hogy az adott szolgálati időhöz milyen arányban tartozik az átlagkereset – például 40 év munkaviszony esetén az átlagkereset 80%-a jár, minden további évvel ez az arány 2%-kal nő.

A havi átlagkereset meghatározása az 1988. január 1-je utáni keresetek alapján történik, az úgynevezett béridőszak figyelembevételével. Ezeket az összegeket minden évben valorizálják, vagyis a korábbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év országos nettó átlagkeresetéhez igazítják. Ez a valorizáció határozza meg, hogy az induló nyugdíj mennyit ér majd a jelenlegi kereseti viszonyokhoz képest.

Ez alapján az időzítés kulcskérdés:

• A 2025-ben megállapított nyugdíj esetén a 2024-es kereseti szint alapján történik a valorizáció.
• Ha valaki 2026 januárjától kér nyugdíjat, akkor a 2025-ös – várhatóan 9,1%-kal magasabb – szint szerint számítják az átlagkeresetet, ez pedig magasabb nyugdíjat jelenthet.

Fontos azonban, hogy aki még 2025-ben nyugdíjba vonul, az már 2026 januárjában megkapja a soron következő nyugdíjemelést (várhatóan 3,6%), valamint jogosult lesz a 13. havi nyugdíj teljes összegére, és bizonyos feltételek esetén a 14. havi juttatás egy részére is. Azok viszont, akik csak 2026-tól válnak nyugdíjassá, ezekre leghamarabb 2027-től lesznek jogosultak.

A döntést a valorizáció mellett az is befolyásolhatja, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után valaki még tovább dolgozik. Ebben az esetben ugyanis nyugdíjnövelés is jár, ami minden ledolgozott 365 nap után 0,5%-kal emeli a nyugdíj összegét.

A nyugdíj-megállapítás időzítése több szempontból is befolyásolja a későbbi juttatásokat. Érdemes mérlegelni a valorizációs szorzókat, a jogosultságok időpontját, valamint azt is, hogy mikortól járnak az éves emelések és a plusz havi nyugdíjak.