Levonás a fizetésből: mikor lehet, és hogyan kell csinálni?

A munkáltatók gyakran élnek a munkabérből történő levonás lehetőségével, ám ennek szigorú jogi keretei vannak. Egy rosszul kezelt levonás akár jogsértő is lehet. Összefoglaljuk, mikor és hogyan érvényesíthető a követelés jogszerűen a munkavállaló béréből.

A Munka törvénykönyve szigorúan szabályozza, hogy mikor és milyen módon lehet levonást teljesíteni a dolgozó fizetéséből. Alapesetben a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviták rendezésére a bírósági utat kell választani. A törvény szerint a munkáltató csak végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján vonhat le a bérből. Ez azt jelenti, hogy önkényesen, pusztán egy jegyzőkönyvre vagy belső megállapodásra hivatkozva nem jogszerű a levonás.

A jogszerű érvényesítés egyik lehetősége a fizetési felszólítás. Ha a munkáltató követelése nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor az igényét írásbeli felszólítással is érvényesítheti. Fontos, hogy ez csak a munkaviszonnyal összefüggő követelés esetén alkalmazható, és az írásbeli dokumentumot a munkavállalónak is meg kell kapnia.

A törvény nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató az igényét részben fizetési felszólítással, részben peres úton érvényesítse – az igényérvényesítés megosztása tehát nem jogszerű. Emellett a munkáltatónak írásban kell indokolnia a jognyilatkozatát, ki kell oktatnia a munkavállalót az igény érvényesítésének módjáról és annak határidejéről is. Ha ez elmarad, akkor az igény hat hónap után nem érvényesíthető.

A munkaviszony megszűnését követően is lehetséges fizetési felszólítást küldeni, de jogalap nélküli kifizetés visszakövetelése csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló felismerhette volna a tévedést, vagy ő maga idézte azt elő.

A kötelező levonások esetét a végrehajtási törvény (Vht.) szabályozza. Ha a munkáltató nem teljesíti a bérre vezetett végrehajtás során előírt levonást, akkor a le nem vont összegért akár készfizető kezesként is felelhet. Szándékos mulasztás esetén a munkáltató alkalmazottja is felelőssé válhat.

A munkáltató levonhatja követelését, ha a munkavállaló előzetesen hozzájárul ehhez, illetve ha a levonás előlegnyújtáshoz kapcsolódik. A munkabér levonásmentes részét viszont sem levonással, sem beszámítással nem lehet csökkenteni. A levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtások után fennmaradó jövedelmet jelenti.

Tilos minden olyan bérlevonás, amely a munkáltató javára történik annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen vagy megtartsa.

A munkabérből való levonás csak pontosan meghatározott esetekben és formában jogszerű. A munkáltatónak nemcsak a törvényi előírásokat kell betartania, hanem gondoskodnia kell a megfelelő dokumentálásról és a munkavállaló tájékoztatásáról is. Ellenkező esetben könnyen munkaügyi vitába keveredhet.