Kamatmentes kölcsön a cégtől: mikor lesz belőle adóköteles juttatás?

Ha egy már futó munkabérelőleg mellé újabb összeget kér a dolgozó, a „kamatmentes” kölcsön egészen más adózási játékszabályok szerint kezd működni. Kiderül, hogyan alakul ilyenkor a rejtett kamat, milyen közterheket kell számolni, és miként jelenik meg mindez havonta a bérszámfejtésben.

Az Szja-törvény 72. § (4) bekezdés f) pontja csak akkor engedi adómentesen a munkabérelőleget, ha a munkavállalónak nincs fennálló bérelőleg-tartozása. Amint marad vissza nem fizetett összeg, a következő kölcsön már adóköteles kamatkedvezménynek minősül.

Ebben az esetben adóköteles jövedelem keletkezik a piaci és a tényleges (nulla) kamat különbözetéből. Ezt a piaci kamatot a Magyar Nemzeti Bank aktuális alapkamatához képest plusz 5 százalékban határozza meg a szabály. A különbözetet havonta, a még fennálló tőkére kell kiszámítani.

Erre a „fiktív” kamatra a munkáltató fizeti az adókat: az 1,18-szorosra nagyított összeg után 15 % szja-t és 13 % szochót.

A bérszámfejtő programok többsége kezeli ezt a funkciót, ha beállítják a tartozás kezdetét és a kamatmentességet, így a havi ’08-as bevallásba automatikusan bekerülnek a fenti tételek.

Bizonytalan vagy a kamatkedvezmény számításában vagy a ’08’-as bevallás kitöltésében? Jelentkezz konzultációra, hogy ne maradjon rejtett adókockázat.