Foglalkoztatási formák és kockázatok: Amit minden vállalkozónak tudnia kell
A gazdaság „kifehérítése” érdekében az adóhatóság fokozott figyelmet fordít a be nem jelentett foglalkoztatás felderítésére. Az ellenőrzések és a szankciók célja egyértelmű: elrettenteni a vállalkozásokat attól, hogy a törvényes kötelezettségeiket megkerüljék. Ugyanakkor nem mindig egyértelmű, hogy egy adott foglalkoztatási forma bejelentési kötelezettség alá esik-e, és egyes esetekben a szankciók aránytalanul súlyos következményekkel járhatnak. Ebben a cikkben áttekintjük a leggyakoribb kockázatos foglalkoztatási helyzeteket és azok lehetséges következményeit.
Czégai Fanni
1. Veszélyt rejteget a próbanap
A munkáltatók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy próbanap vagy próbainterjú keretében tesztelik a jelöltek gyakorlati tudását, mielőtt döntést hoznának a foglalkoztatásról. Ez a gyakorlat mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató meggyőződhet a jelölt alkalmasságáról, míg az álláskeresőnek is lehetősége nyílik a munkakör megismerésére.
Az adóhatóság azonban nem ismeri el a „próbanap” intézményét. Álláspontjuk szerint, ha egy személy akár csak néhány órára is dolgozik egy munkáltatónál, azt már be kell jelenteni – legalább az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint. Ez még akkor is igaz, ha a próbanap során semmilyen ellenszolgáltatást nem kap a munkavállaló. Amennyiben a bejelentés elmarad, az adóhatóság fekete foglalkoztatásként értékelheti az esetet, és ennek megfelelő szankciókat szabhat ki.
2. Az egyszerűsített foglalkoztatás sem kivétel
Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőséget biztosít a munkáltatóknak arra, hogy rugalmasabb formában alkalmazzanak dolgozókat, például idényjellegű vagy alkalmi munkák esetén. Bár az adminisztratív terhek itt csökkentettek, a bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll.
A jogszabály szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozókat munkakezdés előtt be kell jelenteni. Ez történhet online vagy akár telefonon is. Ha a munkáltató ezt elmulasztja – akár véletlenül, akár egyetlen munkavállaló esetében –, az adóhatóság úgy tekinti, mintha teljes munkaidős foglalkoztatottat nem jelentett volna be. Ez automatikusan komoly pénzbírságot és egyéb szankciókat von maga után.
3. A munkavállalókká átminősített vállalkozók
Az adóhatóságnak jogában áll felülvizsgálni egy adott jogviszony tényleges tartalmát, és szükség esetén átminősíteni azt. Ez különösen azoknál a helyzeteknél fordulhat elő, amikor egy vállalkozóként dolgozó személyt az adóhatóság munkaviszonyban állónak tekint.
Ha egy vállalkozás megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján foglalkoztat valakit, az adóhatóság azt vizsgálja, hogy a munkavégzés valójában mennyiben hasonlít egy klasszikus munkaviszonyhoz. Ha az alábbi jellemzők fennállnak, az adóhatóság átminősítheti a jogviszonyt munkaviszonnyá:
• A munkáltató irányítása alatt, meghatározott munkarendben történő munkavégzés
• Munkáltatói utasítások teljesítése
• Saját eszközök, infrastruktúra hiánya
• Kizárólagos munkavégzés egyetlen cég számára
Amennyiben az átminősítés megtörténik, a vállalkozás nemcsak az elmaradt járulékokat és adókat köteles megfizetni, hanem a be nem jelentett foglalkoztatás miatt kirótt büntetésekkel is számolnia kell.
4. Eleshetünk a támogatásoktól, kieshetünk a KIVA-ból
A bejelentési kötelezettségek megszegése nemcsak közvetlen pénzbírsággal jár, hanem hosszú távon is jelentős hátrányokat okozhat egy vállalkozás számára.
4.1. Szankciók és pénzbírságok
• Az adóhatóság akár 2 millió forintos mulasztási bírságot szabhat ki.
• Az üzlethelyiség (vagy telephely) akár 12 napra történő bezárása is lehetséges.
• Ismételt mulasztás esetén az üzletbezárás időtartama 30, majd 60 napra nő.
4.2. Feketelista és megbízható adózói minősítés elvesztése
Ha egy vállalkozást be nem jelentett foglalkoztatás miatt szankcionálnak, annak neve felkerül az adóhatóság feketelistájára. Ez nemcsak a cég hírnevét rontja, hanem az alábbi következményekkel is járhat:
• Pályázatokból és közbeszerzésekből való kizárás
• Banki hitelek felvételének nehezítése
• Korábban elnyert pályázati források visszafizetési kötelezettsége
4.3. KIVA-ból való kiesés
A kisvállalati adó (KIVA) kedvező adózási lehetőséget biztosít számos cég számára. Azonban ha egy vállalkozás be nem jelentett foglalkoztatás miatt szankciót kap, automatikusan elveszíti a KIVA-alanyiságát, amelyet legalább két évig nem állíthat vissza. Ez jelentős anyagi hátrányt okozhat azoknak a cégeknek, amelyek számára a KIVA adózási szempontból kedvezőbb konstrukció volt a társasági adóval szemben.
Összegzés: Jobb elkerülni a kockázatokat
A foglalkoztatási jogszabályok betartása nemcsak törvényi kötelezettség, hanem a vállalkozás hosszú távú stabilitását és pénzügyi biztonságát is garantálja. A be nem jelentett foglalkoztatás kockázatai messze túlmutatnak az azonnali pénzbírságokon: a támogatások elvesztése, a feketelistára kerülés és a vállalkozás hírnevének csorbulása mind olyan tényezők, amelyek komolyan befolyásolhatják egy cég jövőjét.
A megfelelő adminisztráció és a pontos jogkövetés elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalkozás elkerülje az adóhatóság szankcióit, és hosszú távon is sikeres maradhasson.
Kérdésed van a foglalkoztatási formákkal kapcsolatban? Vedd fel velünk a kapcsolatot egy személyre szabott konzultációért!
