Dolgozói kölcsön a munkahelytől: feltételek, kamatok, szabályok

Sokan kíváncsiak arra, hogy nyújthat-e kölcsönt a munkáltató a saját dolgozójának, és ha igen, milyen feltételekkel történhet ez meg. A rövid válasz: igen, lehetséges – de a részletek korántsem elhanyagolhatók. A munkáltatói kölcsön nem pusztán jóindulatú segítség, hanem szigorú jogi és adózási keretek között működő pénzügyi megoldás.

A munkáltatói kölcsön egy olyan pénzügyi konstrukció, ahol a munkaadó és a munkavállaló egy polgári jogi szerződést kötnek egymással. Ebben a szerződésben szabadon meghatározhatják a kölcsön összegét, futamidejét, célját és feltételeit. Fontos, hogy ez a kölcsön minden esetben célhoz kötött, tehát a dolgozónak igazolnia kell, hogy a pénzt valóban arra használja, amire kérte.

A leggyakoribb célok közé tartozik:

• lakásvásárlás, építés vagy felújítás,
• gyermek iskoláztatása,
• szociális nehézségek kezelése,
• vagy például nagyobb értékű eszköz beszerzése (például számítógép, autó).

Milyen kamattal és futamidővel adható?

A felek maguk dönthetnek a futamidőről és a kamatról is – akár kamatmentes is lehet a konstrukció. Azonban ha a munkáltató piacinál alacsonyabb kamattal vagy kamatmentesen adja a kölcsönt, akkor kamatkedvezmény keletkezik, ami után adót kell fizetni.

A jogszabályok szerint a munkáltatónak ebben az esetben:

• a kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után
• 15% személyi jövedelemadót (szja) és
• 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell megfizetnie.

Ez az adóteher azonban nem a dolgozót terheli, hanem a munkáltatót.

Fontos különbség: kölcsön ≠ munkabérelőleg

A munkáltatói kölcsönt nem lehet automatikusan levonni a dolgozó fizetéséből, mint egy munkabérelőleget. Levonásra csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló ehhez írásban, előzetesen hozzájárult – és még akkor is csak a levonásmentes bér erejéig.

Mikor nem kell kamatkedvezmény után adót fizetni?

Vannak olyan esetek, amikor a kamatkedvezmény mégsem jelent adófizetési kötelezettséget. Ha a kölcsön:

• lakáscélra szolgál (pl. építés, vásárlás, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés),
• az elmúlt 4 évben folyósított hasonló célú hitelekkel együtt sem haladja meg a 10 millió forintot, és
• hitelesen igazolható az adott cél,
  akkor a munkáltatónak nem kell megfizetnie az adókat a kamatkedvezmény után.

Mi történik, ha a munkavállaló megszegi a szabályokat?

Mivel ez egy szerződéses viszony, a munkáltató azonnali hatállyal fel is mondhatja a kölcsönszerződést, ha a dolgozó nem rendeltetésszerűen használja fel az összeget, vagy megsérti a megállapodásban foglaltakat.

A munkáltatói kölcsön jó lehetőség lehet egy nagyobb kiadás finanszírozására, de érdemes előre tisztázni a célját, a feltételeket és a visszafizetés módját. A rugalmasság mellett a jogi és adózási szabályok is komoly szerepet játszanak – ezért mindkét félnek célszerű írásban rögzíteni a megállapodást, és utánanézni a részleteknek. Ha mindent körültekintően kezelnek, ez a megoldás mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak előnyös lehet.