Az EPR-díj számlázási gyakorlatainak változásai
A MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU), amely a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) adatszolgáltatásai révén kulcsszerepet tölt be az iparági hulladékgazdálkodás területén, fontos változásokat jelentett be a díjfizetési mechanizmusban. Ez a változás különösen jelentős a belföldi adóalanyok számára, akik eddig különböző módon kaptak számlákat az EPR-díj fizetésére vonatkozóan. A változások hátterében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamint a Pénzügyminisztérium (PM) közös állásfoglalása áll, amely új megvilágításba helyezi az önkormányzatokat megillető EPR-díj áfaszempontú megítélését.
Czégai Fanni
Az EPR-díj számlázási gyakorlata és annak változásai
A MOHU korábban két külön bizonylatot állított ki az EPR-díj fizetésére kötelezett vállalkozásoknak: egyet a MOHU-t illető EPR-díjrészről és egyet az önkormányzatnak járó részről. A 2023. harmadik negyedévi gyakorlat szerint az önkormányzatok részére kiállított számviteli bizonylatok még áfa nélkül kerültek kiadásra, csak a MOHU részére járó díjrész számlázása tartalmazta a 27%-os áfa összegét. Azonban 2023 negyedik negyedévétől kezdődően a MOHU minden EPR-díjrészről, így az önkormányzatokat megillető részről is, áfát tartalmazó számlát állít ki.
A változás okai és hatásai
A változás hátterében egy közös állásfoglalás áll, amely szerint az önkormányzatokat megillető EPR-díj a szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül az általános forgalmi adózás szempontjából. Ennek megfelelően, 2024. február 1-jétől a MOHU minden belföldi adóalany számára 27%-os áfával kiállított számlát fog küldeni. Ez a gyakorlat azonban csak a belföldön székhellyel vagy érintett telephellyel rendelkező gyártókat érinti; a külföldi gyártók számára továbbra is áfa nélküli számlák kerülnek kiállításra, tekintettel arra, hogy esetükben a teljesítés helye nem Magyarország.
Pénzügyi és szabályozási következmények
Ez a változás jelentős pénzügyi és szabályozási következményekkel jár a belföldi gazdálkodók számára. Egyrészt, bár a teljes EPR-díj áfáját meg kell finanszírozniuk, azok számára, akik áfalevonási joggal rendelkeznek, ez a gyakorlatban csak likviditási kérdést jelent. A MOHU által kiállított számlák alapján a belföldi gazdálkodók általában jogosultak az előzetesen felszámított áfa levonására saját áfabevallásukban.
A külföldi székhelyű, de Magyarországon EPR-fizetésre kötelezett vállalkozásoknak a MOHU által kiállított számlák áfa nélküliek maradnak, azonban ezen vállalkozásoknak saját országuk előírásai szerint kell eljárniuk az adózás tekintetében. Az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozások esetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, amelyek szerint maguknak kell felszámítaniuk a héát a nemzeti előírásaik szerint.
Összegzés
Összességében a MOHU számlázási gyakorlatának változása jelentős hatással van a belföldi és külföldi gazdálkodókra egyaránt. A változások megértése és az ezekhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú lesz a hatékony és szabályozásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítése szempontjából.
