A fizetés nélküli szabadság tb-vonzatai: mikor kell külön fizetni?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy már egyetlen nap fizetés nélküli szabadság is befolyásolhatja a társadalombiztosítási jogviszonyt. De pontosan mit jelent ez? Kell-e külön járulékot fizetni, és mi történik, ha ezen a napon baleset történik? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Fizetés nélküli szabadság: mi történik a biztosítással?

Ha valaki fizetés nélküli szabadságra megy – akár csak egyetlen napra is –, a biztosítási jogviszonya az adott napra szünetel. Ez azt jelenti, hogy erre az időszakra az illető nem minősül biztosítottnak, hacsak nem rendelkezik másik jogviszonnyal (például mellékállással vagy vállalkozással), amely alapján biztosított marad.

Amennyiben nincs más, a jogszabályban meghatározott jogcím, ami alapján az illető jogosult lenne egészségügyi ellátásra, az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját magának kell megfizetnie.

Mennyi a járulék összege és hogyan kell fizetni?

A fizetés nélküli szabadság időtartamára eső egészségügyi szolgáltatási járulék:

• havi összege: 11 800 Ft
• napi összege: 390 Ft

A járulékot a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlájára (számlaszám: 10032000-06055826, adónemkód: 408) kell megfizetni. Ez történhet:

• átutalással,
• az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül,
• vagy bankkártyás POS/VPOS-fizetéssel.

A befizetés határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.

A járulék megfizetésével az érintett jogosultságot szerez az egészségbiztosítás teljes körű szolgáltatásaira, vagyis továbbra is igénybe veheti az orvosi ellátást, támogatott gyógyszereket és kórházi kezelést.

Egy nap szünet: megszakad a biztosítás?

Jó hír, hogy ha csak egy napra szünetel a jogviszony, az nem számít megszakításnak a társadalombiztosítás szempontjából. Vagyis az ellátások – például a táppénz, a csecsemőgondozási díj (CSED) vagy a gyermekgondozási díj (GYED) – megállapításakor folyamatosnak kell tekinteni a biztosítási időszakot.

Mi történik baleset esetén?

Ha valakit a fizetés nélküli szabadság napján baleset ér, az nem számít munkabalesetnek vagy üzemi balesetnek, mivel ekkor a biztosítás szünetel. Ennek ellenére az érintett tb-támogatottan jogosult egészségügyi ellátásra – vagyis a sürgősségi és orvosi ellátás költségeit a társadalombiztosítás fedezi.

Egyetlen nap fizetés nélküli szabadság is joghatással bír: erre az időre a biztosítási jogviszony szünetel, és szükség esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot önállóan kell megfizetni. Ugyanakkor a szünet rövidsége miatt ez nem eredményezi a biztosítás megszakadását, és az ellátások folyamatosságát sem befolyásolja.