Kinek, mikor és mennyi járulékot kell fizetnie? Útmutató a társas vállalkozások tagjainak

Sok cégtulajdonosban és könyvelőben felmerül a kérdés, hogy pontosan kit kell bejelenteni a társaság természetes személy tagjai közül, mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, és mikor kell adatot szolgáltatni a 08-as bevallásban. A válaszhoz elsőként azt kell tisztázni, hogy az adott tag a jogszabályok alapján társas vállalkozónak minősül-e, ugyanis maga a biztosítási kötelezettség még nem jelent automatikusan fizetési kötelezettséget is.

Mely cégformáknál válsz automatikusan társas vállalkozóvá?

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) alapján a státusz megállapítása elsősorban a cégformától függ. Feltétel nélkül társas vállalkozónak minősülnek a tagsági jogviszonyuk alapján az ügyvédi, közjegyzői és végrehajtói irodák, az egyéni cégek, valamint a gépjárművezető- és oktatói munkaközösségek tagjai. A szabadalmi ügyvivői társaságoknál viszont a munkavégzéshez kötött a státusz, így ott a tagok csak akkor válnak társas vállalkozóvá, ha személyesen is közreműködnek a cég tevékenységében.

Milyen lehetőségei vannak a klasszikus gazdasági társaságok tagjainak?

A klasszikus gazdasági társaságok (például Kft., Bt., Kkt., közös vállalat) esetében a tagoknak lényegesen nagyobb a mozgásterük. Dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem vesznek részt a cég életében, így nem válnak társas vállalkozóvá. Választhatják azt is, hogy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgoznak a cégben, ekkor az adott jogviszony szabályai vonatkoznak rájuk. A harmadik opció pedig az, hogy társas vállalkozóként működnek közre a cég mindennapjaiban.

Hogyan érinti a szabályozás az ügyvezetőket és a társasági szerződés kikötéseit?

Külön figyelmet igényel a vezető tisztségviselők és az ügyvezetők helyzete. A Kft., Bt. és Kkt. azon tagja, aki az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, társas vállalkozónak számít, kivéve, ha a személyes közreműködése miatt amúgy is az lenne. Emellett mindig ellenőrizni kell a társasági szerződést is, hiszen ha az személyes közreműködési kötelezettséget ír elő bármelyik tagra, a társas vállalkozói jogviszony náluk automatikusan megállapítható.

A társas vállalkozói státusz automatikusan járulékfizetéssel jár?

A társas vállalkozói státusz megléte önmagában még nem jelent feltétlen járulékfizetést. A társas vállalkozó főszabály szerint biztosítottá válik, kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytat, vagy más EGT-államban, illetve egyezményes államban már biztosított. A biztosított társas vállalkozót be kell jelenteni a 08E jelű nyomtatványon a megfelelő jogviszonykóddal, és szerepeltetni kell a 08-as bevallásban. Tényleges járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a társas vállalkozót minimum járulékfizetés terheli, vagy tagi jövedelemben részesül.

Mikor mentesülhetsz a minimális járulékfizetési kötelezettség alól?

A minimális járulékfizetési kötelezettség alól mentesül a tag, ha nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, vagy ha a minimális járulékfizetését egyéni vállalkozóként vagy egy másik társas vállalkozásban már teljesíti. Emellett mentesülnek a járulékalap utáni minimális fizetés alól azok a többes jogviszonnyal nem rendelkező vállalkozók is azokra az időszakokra, amikor például gyermekgondozási díjban (GYED) részesülnek.

A társas vállalkozás tagjainak bejelentése és járulékfizetése tehát összetett feladat, amely a cégforma, a társasági szerződés és a tag egyéb jogviszonyainak együttes vizsgálatát igényli. A bírságok és a hibás bevallások elkerülése érdekében mindig érdemes alaposan áttekinteni a személyes közreműködés jellegét és a mentesülési okokat, mielőtt eldöntjük a bejelentés és a járulékfizetés pontos módját.

Segítségre van szükséged a könyvelésedben? Ne hagyd, hogy a bonyolult járulékfizetési szabályok kifogjanak rajtad, jelentkezz konzultációra, és tisztázzuk a céged helyzetét!